Fickó - Magyaró, Monosfalu

A Maros festői szépségű völgyében, Dédától nem messze, Szászrégen irányába fekszik egy kis település, amely egy népmonda szerint úgy kapta a nevét, hogy a falusiak két bikát verekedtettek össze. Monosfalunak egy távolabb eső része el szeretett volna szakadni a településtől, az emberek szinte ölre mentek, de az öregek a béke érdekében azt tanácsolták, hogy a két fél válasszon ki egy-egy bikát, s azok küzdelme döntsön a falu sorsáról. Így is lett: a két bikát a mezőn egymásnak engedték, s a viadalt az a bika nyerte, amelyet a függetlenedni akarók állítottak ki. Az erősebb bikát a népmonda szerint Fickónak hívták, a különvált települést a győztes állat iránti tiszteletből Fickónak, illetve Fickópatakának nevezték el.

A Maros völgye, Dédától Szászrégenig bővelkedik természeti látnivalókban – nem csupán a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen a környéken nagyon sok az úgynevezett fatörzsbarlang. A mai Erdélyi-medence helyén több tízezer évvel ezelőtt tenger volt, ebből a tengerből a vulkanikus tevékenység miatt kiemelkedtek a Kelemen-, a Görgényi-, illetve a Gyergyói-havasok. A Gyergyói-medencét az Erdélyi-medencével a Maros völgye köti össze, a környéken kialakultak a ratosnyai, palotailvai, illetve gödei gáttavak. A folyók vízgyűjtőiként is működő tavak azonban az idők folyamán feltöltődtek vulkáni eredetű hordalékkal, így alakultak ki az olyan képződmények, mint a ratosnyai Hétsziklák vagy a szalárdi Szerecsen-szikla és a Sólyomkő. Mindezeket érdemes túránk útvonalába foglalni, és nem hagyhatjuk ki a barlangok egyik leghíresebbjét a Ládás kunyhóját sem, amelyhez turistajelzés is vezet.

A táj festői szépsége, történelme, lakóinak élete több erdélyi írót és költőt, például Kemény Jánost, Wass Albertet vagy Áprily Lajost is megihlette. Ugyanakkor rengeteg olyan népmonda van, amely a különböző települések, barlangok, természeti látnivalók létrejöttéről mesél a mai embereknek – ilyen a Fickó nevű bika története is, amelynek egy kis falu őrzi a nevét.