Kastélyok - Várak

Kastélyok, várak, építészeti különlegességek

Segesvári vár

Erdély egyik legszebb fekvésű városának szokták nevezni Segesvárt, amely ősidőktől fontos és lakott hely. A rómaiak Stenarum nevű őrtelepe is ott állott, ami aztán a népvándorlás korában eltűnt. A szász telepeseket II. Géza magyar király hívta be 1141-1161 között, különböző kiváltságokkal ruházta fel őket, amiket II. Endre is megerősített 1224-ben. Az azonos nevű szász szék központja lett és a szebeni szász gróf fennhatósága alá tartozott. A favár építését a 12. század legvégén kezdték el építeni, de az 1241-es tatárjáráskor elpusztult, helyébe pedig újat építettek. Említése egy 1280-as oklevélben tűnik fel először castrum Sex néven, mint királyi birtok. A várfalakkal, tornyokkal fokozatosan beépített Várhegy felső része, a Felsőváros a 16. századig a város központja volt, három erődítési rendszerrel, 14 védőtoronnyal. A vár főbejárata, a 64 méter magas, négyszögletes alaprajzú Óratorony-kapu a város jelképe. Ezt a tornyot a szokásostól eltérően nem a céhek, hanem a tanács katonái védelmezték, ugyanis 1556-ig ez volt a városi tanács székhelye is. A 14. században emelt tornyot az 1676-os nagy tűzvész után újraépítették.  1999-től a segesvári vár az UNESCO Világörökség részét képezi, számos kulturális rendezvény színhelye, klasszikus zenei-, dzsessz-, középkori-, interetnikus-, néptánc- és filmfesztiváloknak ad helyet. Vonzerejét növeli a korhű városkép is, tornyai, az egykori domonkosrendi kolostortemploma, kövezett kis utcái, régi házai, gótikus temploma, evangélikus temetője, az 1642-ben épített, 172 fokot számláló fedett falépcsője.  (Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, Bp., 1990.) 

Bővebben

Óratorony - Segesvári vár

A vár főbejárata, a 64 méter magas, négyszögletes alaprajzú Óratorony és városkapu Segesvár jelképe. Ezt a tornyot a szokásostól eltérően nem a céhek, hanem a tanács zsoldosai védelmezték, ugyanis 1556-ig itt székelt a városi tanács. A tornyot a 14. században emelték, az 1676-os nagy tűzvész után újra felépítették Philiph Bonge salzburgi és Veit Gruber tiroli építőmesterek vezetésével. A torony tetejének barokk formája is ebből az időből származik. 1891-ben restaurálták és ekkor fedték be a tetőt is a színes cserepekkel. Az ötszintes torony  földszintjén volt a városi tanács terme. A torony óráját és figuráit Johann Kirschel készítette 1648-ban. Az órának két számlapja van: az egyik a város irányába néz, a másik a vár felé. Az 1908-ban felújított szerkezet látványossága az óralap melletti fülkékben található, az óraütéskor körbejáró figurák: a város felé a hét napjait ábrázoló alakok, a vár felé pedig a béke, törvény és igazság, illetve a nappal és éjszaka jelképes alakjai lépnek. A torony harmadik emeletén 1899-ben történelmi múzeumot rendeztek be. Az ötödik, a legfelső emeletét nyitott erkély veszi körül, ami felett négy kis fiatorony látszik, aminek a rendeltetése hírül adni, hogy a városban bíróság működik. A torony tetején két kupola, egy aranyozott gömb és egy meteorológiai oszlop is látható, amelyen egy kakas forog, a szél irányát jelezve. Ha a kakas Nyugat felé néz, tudnivaló, hogy hamarosan eső lesz. Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990. 

Bővebben

Fedett lépcső - Segesvári vár

A várban található Diáklépcső egészen eredeti építmény, Erdély legnagyobb ilyen jellegű építészeti alkotása. Eredetileg fából készült 300 lépcsőfokkal, azért, hogy megkönnyítse a gimnázium és a hegyi templom épületeinek megközelítését. 1660 és 1662 közöttre datálják építését, majd a helybeliek befedték, hogy megvédjék az iskolába járó gyerekeket. 1849-ben átalakították, 175 lépcsőfoka maradt meg. Napjainkban a Diáklépcső kőből és fából készült, zsindelytetővel ellátott építmény, amely olyan, mint egy dombtetőre vezető alagút, melynek fa lécei között becserkészik magukat a nap sugarai is.

Bővebben
Var tér Segesvár

Vár tér és Múzeum tér - Segesvár

A segesvári várbeli piactér egykor a kereskedelem és a városi élet központja volt, itt hirdettek ítéletet és itt állt a szégyenoszlop is, amelyhez a bűnösöket kötözték, itt tartották a kivégzéseket, ahogy a gyűléseket is. Az 1562-es segesvári országgyűlés ítéletét itt hajtották végre, a vár piacán fejezték le a székely lázadás 26 vezetőjét, a gyűlés ugyanakkor kimondta, hogy a székely főemberek és lófők jogi helyzete azonos a megyei nemesekével, a közszékelyeké pedig a jobbágyokéval. Az 1676-os tűzvészt követően a tér házait is újjáépítették, akkor alakították ki a mostani homlokzatokat. Ma a téren kézműves vásárokat tartanak a különféle fesztiválok idején, koncertek, bemutatók, kiállítások helyszíne is ugyanakkor. Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990 

Bővebben

Szarvasos ház - Segesvár

Az erdélyi késő reneszánsz jellegzetes építészetének egyike ez a ház, amely a nyugati és északi külső falán, eredeti méretben látható festett szarvasokról kapta a nevét. A szarvasok valódi közös agancsot viselnek, amelyet az épület sarkára erősítettek fel, sajátos látványt nyújtva.  A ház a 17. században épült és többnyire megőrizte eredeti arculatát. Az épület kiegyensúlyozott formájú, a földszinti termeket félhenger alakú boltívek díszítik, az emeleti termeket kazettás mennyezet teszi még különlegesebbé.Az ablakok hármas tagolású kerete kissé kiugrik a környezetből, tipikusan az erdélyi reneszánsz építészeti formáit tartalmazva. Az épület északi falán található felirat megerősíti, hogy az 1676-os tűzvész után akkori tulajdonosa, Michael Dull (Segesvár városbírája) építette újjá. Úgy tűnik, itt lakott egy ideig Johannes Kelp is, az első erdélyi, aki áthajózta az Atlanti óceánt 1694-ben. 1997 és 2001 között a müncheni Messerchmidt Alapítvány restauráltatta az épületet, hogy otthont adjon egy román-német kulturális központnak. Ugyanitt panzió, étterem és kávézó is működik. 

Bővebben

Drakula ház - Segesvár

A segesvári várban, az Óratoronytól nem messze, a piactéren áll az az egyik legrégebbi polgári ház, amelyben a feltételezések szerint a rettegett Vlad Țepeș született, aki a nagyvilágban Drakula néven híresült el rémséges tetteiért, karóbahúzatásaiért, vérfürdőiért. Havasalföld egykori uralkodójának, Vlad Draculnak a fia 1431-ben itt látta meg a napvilágot és első éveit itt töltötte.  Az ő alakja ihlette meg Drakula figuráját Bram Stoker fantáziájában. Napjainkban a Drakula-ház egy középkori stílusú étteremnek ad helyet. 

Bővebben

Velencei ház

A Velencei ház a Múzeum tér közelében található, a 16. században épült. Mann-ház néven is ismert, egy ideig a Mann család lakta, akik aranyművesek voltak, és közülük került ki a híres polgármester, Stephanus Mann. A 18. században felújították, amikor a velencei gótikus stílust idéző kő-ablakkeretekkel egészítették ki. Időközben a ház többszöri felújításokon esett át, de továbbra is egy másik világ kapuja az erődítmény közepén.

Bővebben

Nagy-Küküllő Vármegye Palota

Az épület jelenleg Segesvár polgármesteri hivatalának székhelye. Az impozáns épületet 1886 és 1888 között építették egy középkori domonkos kolostor helyén. Ez a neo-reneszánsz stílusú épület eredetileg adminisztratív célokat szolgált, és Nagy-Küküllő Vármegye Palotájának nevezték. Belsejében a helyi önkormányzat irodái mellett található a Barokk Terem is, számos kulturális esemény helyszíne.

Bővebben

A weboldalunk sütiket alkalmaz

Weboldalunk sütiket használ, a funkcionalitás és teljesítmény fejlesztésére. Kérjük, fogadja el őket az oldal jobb használhatósága érdekében. Bővebben: Adatvédelmi szabályzat

background-image-for-checkout-overlay