Óratorony - Segesvári vár
A vár főbejárata, a 64 méter magas, négyszögletes alaprajzú Óratorony és városkapu Segesvár jelképe. Ezt a tornyot a szokásostól eltérően nem a céhek, hanem a tanács zsoldosai védelmezték, ugyanis 1556-ig itt székelt a városi tanács. A tornyot a 14. században emelték, az 1676-os nagy tűzvész után újra felépítették Philiph Bonge salzburgi és Veit Gruber tiroli építőmesterek vezetésével. A torony tetejének barokk formája is ebből az időből származik. 1891-ben restaurálták és ekkor fedték be a tetőt is a színes cserepekkel. Az ötszintes torony földszintjén volt a városi tanács terme.
A torony óráját és figuráit Johann Kirschel készítette 1648-ban. Az órának két számlapja van: az egyik a város irányába néz, a másik a vár felé. Az 1908-ban felújított szerkezet látványossága az óralap melletti fülkékben található, az óraütéskor körbejáró figurák: a város felé a hét napjait ábrázoló alakok, a vár felé pedig a béke, törvény és igazság, illetve a nappal és éjszaka jelképes alakjai lépnek.
A torony óráját és figuráit Johann Kirschel készítette 1648-ban. Az órának két számlapja van: az egyik a város irányába néz, a másik a vár felé. Az 1908-ban felújított szerkezet látványossága az óralap melletti fülkékben található, az óraütéskor körbejáró figurák: a város felé a hét napjait ábrázoló alakok, a vár felé pedig a béke, törvény és igazság, illetve a nappal és éjszaka jelképes alakjai lépnek.
A torony harmadik emeletén 1899-ben történelmi múzeumot rendeztek be. Az ötödik, a legfelső emeletét nyitott erkély veszi körül, ami felett négy kis fiatorony látszik, aminek a rendeltetése hírül adni, hogy a városban bíróság működik. A torony tetején két kupola, egy aranyozott gömb és egy meteorológiai oszlop is látható, amelyen egy kakas forog, a szél irányát jelezve. Ha a kakas Nyugat felé néz, tudnivaló, hogy hamarosan eső lesz.
Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990.
