Szászkézdi Parasztvár
Maros megye délkeleti részén, Segesvár közelében található a szász nagyközség, melynek a nyugati szélén emelkedő hegy tetején egy tekintélyes vár romjai láthatók.
A várat a 14-15. század fordulóján építették a meg-megújuló török támadások kivédésére. Ostromáról nem maradtak fenn adatok és kevés az a történelmi esemény is, amely hozzá fűződik. I. Apafi Mihály ide hívott össze erdélyi országgyűlést 1663-ban, amelyen az 1662-es marosszentimrei ítéleteket, a Kemény János fiára vonatkozók kivételével, megsemmisítették. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc idején, 1704-ben Sándor János vezetésével a kurucok Szászkézdet is elfoglalták, ám nemsokára újból a császáriak vették birtokukba.
A 15. században épült a Kapu-, az Iskola- és a Fejedelem-torony, majd a 17. századig tovább bővült a vár és újabb tornyokat kapott: Paptorony, Lőportorony, Őrtorony, amelyek közül ez utóbbi ma már nincs meg. Szükség esetén a falak közé menekülhetett annak a hét falunak a lakossága, amely – feltételezhetően – közös erőfeszítéssel építette meg a várat: Szászkézd, Miklóstelke, Erked, Szászdályán, Szászkeresztúr, illetve a ma már nem létező Diawaldia és Adamsdorf.
A vár a 20. század elején még épen állott, aztán gondozás hiányában rommá lett. Napjainkban A kategóriás műemlékké nyilvánították és felkerült az UNESCO Világörökség listájára is. Hogy a falak összeomlásával ne tűnjön el az értékes műemlék, a község polgármesteri hivatala egy 1,8 millió eurós, vissza nem térítendő támogatásból és 52 ezer saját hozzájárulásból újítja fel a parasztvárat a tervek szerint.
