Bolyai Múzeum - Marosvásárhely

A Bolyai Múzeum, a két zseniális matematikus tárgyi emlékeiket őrzi, amely 1937-ben létesült a Marosvásárhelyi Református Kollégium Nagykönyvtárának egyik szobájában. 1955-ben a múzeumot és a kollégium könyvtárát a Teleki Téka épületének jobb szárnyába rendezték be a Bolyai emlékszobát a két matematikus személyes tárgyaival, műveivel. Olyan  személyes emléktárgyak láthatók, mint például Bolyai Farkas sakkja, Bolyai János körzőkészlete,  ugyanakkor Bolyai Farkas által készített egyedi kályha, néhány személyes bútordarab, vagy a nemeuklideszi geometriát reprezentáló  fából esztergált pszeudoszféra-modell.

Bolyai Farkas
Bolyai Farkas a Szeben megyei Bólyán született 1775. február 9-én, elszegényedett kisnemesi családból. Iskoláit a nagyenyedi református kollégiumban kezdte. A matematika és nyelvtanulás terén megmutatkozó tehetsége miatt csodagyermeknek tartották.

Középiskolai tanulmányait Kolozsváron folytatta. A göttingeni egyetemen fordult érdeklődése a matematika felé. Itt kötött életre szóló barátságot Carl Friedrich Gauss-szal, a nagy német matematikussal. Hazatérve Kolozsváron telepedett le, fia, János itt született 1802 december 15-én. A marosvásárhelyi református kollégium meghívását elfogadva, 1804 május 4-én tartotta székfoglaló beszédét. Negyvenhét éven át tanított a Kollégiumban matematikát, fizikát, kémiát, csillagászattant. (Az iskola ma nevét viseli.)

Rendkívül sokoldalú tevékenységének fő területe a matematika volt. Főműve, a Tentamen (Marosvásárhely, 1832) a matematika alapjairól szóló gondolatait tartalmazza, jelentősek új, korát megelőző megállapításai. Matematikai tárgyú munkáit tankönyveknek szánta. Kitűnő elméleti pedagógus volt, fennmaradtak iskolareformokat célzó tanulmányai, amelyekben a tananyag ésszerűbb megszervezését és a gyakorlati oktatást sürgette.

1856 november 20-án halt meg, Marosvásárhelyen, a református temetőben nyugszik.

Bolyai János
Bolyai János a matematikatörténet egyik legnagyobb alakja. Nevéhez korszakalkotó felfedezés fűződik: a nem-euklideszi geometria megteremtése forradalmat jelentett a geometria és az elméleti fizika terén, megdöntötte a newtoni világszemléletet.

Kolozsváron született 1802 december 15-én. Gyermekkorát Marosvásárhelyen töltötte, a református kollégium diákja volt. Már gyermekként élénken érdeklődött a matematika iránt, tehetsége korán megmutatkozott. A család anyagi lehetőségei nem tették lehetővé göttingeni továbbtanulását, ezért a bécsi hadmérnöki akadémiára került. A hibás pályaválasztás megnehezítette életét.

Bolyai Jánost fiatalkorától foglalkoztatták a matematika megoldatlan kérdései, ezek közül is leginkább Eukleidész XI. axiómájának, a párhuzamosok posztulátumának problémája. Eukleidész, a híres görög matematikus Kr. e. 300 körül írta Elemek című művét. Ez az első olyan mű, mely a matematikai ismereteket rendszerezetten adja elő, bizonyos állításokat elfogadva, másokat deduktív módon bizonyítva.

Bolyai János már 1823-ban eljutott a nem-eukleidészi  geometria kidolgozásáig, mint azt édesapjának Temesvárról keltezett levelében megírta. Eredményeit a Scientia Spatii (A tér tudománya) című művében összegezte, amely 1832-ben jelent meg Bolyai Farkas Tentamen című kötete függelékeként (Appendix). Bolyai János az Appendixben felépített egy olyan geometriát, mely független az V. posztulátumtól – ennek abszolút geometria a neve – és egy másikat, mely az V. posztulátum tagadására épül. A tagadás két lehetőséget rejt magában: adott egyeneshez egy rajta kívül fekvő ponton át egy párhuzamos egyenes sem húzható, illetve végtelen sok húzható. Bolyainál az utóbbi esetről van szó, és az erre épülő geometriát ma hiperbolikus geometriának nevezzük.

A korszak egyik legnagyobb felfedezése alkotójának életébe semmilyen változást nem hozott, sem anyagi, sem erkölcsi sikert. Neve ismeretlen maradt a tudományos világ számára.

1860 január 27-én halt meg. 1911-ben temették a külön sírban nyugvó Jánost apja mellé.

(forrás: telekiteka.ro)

Cím: Teleki Téka, Bolyai u. 17.

Nyitvatartás: Kedd-Péntek: 10.00  - 17:30