Múzeumok és galériák
Kultúrpalota - Marosvásárhely
A marosvásárhelyi Kultúrpalota a város központjában található szecessziós stílusú épületegyüttes lényeges részét képezi, amely a Közigazgatási Palotával egy időben, a 20. század elején épült. A Kultúrpalota a budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső építészpáros utolsó és egyben legjelentősebb erdélyi alkotása. Az Osztrák-Magyar Monarchiában, Bernády György polgármester idején, elindult egy jelentős modernizációs folyamat, amelynek során Marosvásárhelyen fejlődésnek indult a gazdaság, a közigazgatás és a kultúra és amely lehetővé tette olyan tekintélyes épületek megvalósítását mint a Kultúrpalota.Az épületet úgy tervezték, hogy otthont biztosítson a zeneiskolának, a nyelviskolának, a könyvtárnak és a múzeumnak, a külső megjelenésének pedig az erdélyi magyar kultúra nagyságát kellett tükröznie. A különösen gazdag belső és külső díszítéseket a kor leghíresebb művészei készítették, a magyar történelem és őstörténet, valamint a népművészetből ihletődve. Erről tanúskodnak a domborművek, a mozaikok, az ólomüveg ablakok, a zsolnai tetőcserepek, a kő- és stukkó díszek, a freskók, az aranyozott festmények stb.A saroktelken álló épület különböző funkcióinak szétválasztása és összekapcsolása valódi kihívást jelentett az építészek számára, de sikerült egy szimmetrikus, vízszintes szerkezettel rendelkező remekművet létrehozniuk. Az épület középső részét a három szintet átfogó belmagasságú hangversenyterem dominálja. A földszinten található a kéthajós előcsarnok, az első emeleten a Tükörterem, a második emeleten a kisterem, a harmadik emeletet pedig teljes egészében a múzeum tölti be.Az előcsarnokA Kultúrpalota főbejáratánál egy impozáns, négyzet alakú, mindkét irányba szimmetrikus előcsarnok található, melynek végeit hatalmas tükrök keretezik. A terem kupoláit fekete gránitlapokkal és kovácsolt sárgaréz elemekkel díszített pillérek támasztják alá, amelyek eleganciát kölcsönőznek a térnek. A díszítést 1913-ban Körösfői-Kriesch Aladár, a magyarországi Gödöllői Művésztelep alapítója készítette tanítványaival együtt.A dinamikus lineáris struktúrával gazdagított, virágmotívumokkal díszített festmények keleties hangulatot teremtenek, melyhez hozzájárul az aranyozott díszÍtés ragyogása, illetve a bejárat sárga ólomüveg ablakain át beszűrődő fény is.A hangversenyteremA 800 férőhelyes koncertterem főbejárata az előcsarnokból nyílik, és három szinten uralja az épület központi részét. A terem díszítésének terveit Bernády György polgármester kérésére a Komor és Jakab építészpáros készítette. Az ornamentikát az erdélyi népművészet ihlette, ahol gyakori a virág- és állatmotívumok használata. A terem színvilágát a világos lila szín uralja, amely a függönyök bíborvörösével és az arannyal harmonizál, a fekete bútorokkal pedig erős kontrasztot képez.A diszkrét megjelenésű kupolamennyezet közepén egy impozáns szecessziós stílusú csillár található, amely lakkozott sárgarézből és üveggyöngyökből készült. A termet a sziléziai Rieger orgonagyártól megrendelt és 1913-ban összeszerelt orgonával egészítették ki, amely 4463 orgonasíppal és 63 sípsorral rendelkezik.A TükörteremA Kultúrpalota talán leghíresebb része az első emeleten található Tükörterem. Ez a helyiség elsősorban a Róth Miksa műhelyében, 1913-ban készült, 12 darabból álló, nagy értékű ólomüveg ablakaival nyűgözi le látogatóit. A terem szélső ablakai Toroczkai Wigand Ede festett képei alapján készültek. A bal oldali ólomüveg ablakok a mindennapi erdélyi élet jeleneteit és a hagyományos székely építészet részleteit jelenítik meg. A jobb oldali festmények székely legendákat ábrázolnak. A leglátványosabbak a középső ólomüveg ablakok, amelyek közkedvelt, élénk kromatikájú magyar balladákat jelenítenek meg. Ezek terveit Nagy Sándor, a gödöllői művésztelep egyik kiemelkedő alakja készítette.A kisteremA második emeleten, a Tükörterem felett található kisterem többnyire kamarakoncertek és irodalmi felolvasások számára biztosít helyszínt. A terem sötét alapozású, gazdag és élénk, piros, kék, zöld és sárga kromatikájú díszítőfestését Falus Elek, a lépcsőházak és a Tükorterem festésével is megbízott iparművész készítette.Jelenleg a Kultúrpalota olyan fontos kulturális és művészeti intézményeknek ad otthont, mint a Megyei Könyvtár, a Megyei Múzeum Képzőművészeti és Történelmi Részlege az Állami Filharmónia valamint a Képtár. A palotán belül meglátogatható az előcsarnok, a lépcsőház, a Tükörterem, a kisterem és a koncertterem, a Modern magyar művészeti képtár, a Román művészeti képtár, valamint a Dr. Bernády György és Dr. Emil Dandea polgármestereknek szentelt emlékszobák. A marosvásárhelyi Kultúrpalota a mai napig kiemelt helyet foglal el a szecessziós mozgalom és stílus nemzetközi térképén, mivel ezen stílus egyik legszebb erdélyi alkotása!Nyitvatartás:szeptember 1. – április 30.:Kedd – Péntek: 9.00 – 16.00Szombat – Vasárnap: 9.00 – 14.30Hétfőn zárvaA jegypénztár 15.30-kor, illetve 14.00-kor bezár.Nyitvatartás május 1. - augusztus 31.:Kedd – Péntek: 9.00 – 17:30Szombat – Vasárnap: 9.00 – 15.30Hétfőn zárvaA jegypénztár 17.00-kor, illetve 15.00-kor bezár. A múzeum hivatalos állami ünnepnapokon zárva tart. A Kultúrpalota kiállítótermei felújítási és karbantartási munkálatok miatt időszakosan zárva tarthatnak.
Bővebben
Néprajzi és Népművészeti Múzeum - Marosvásárhely
A néprajzi múzeum a patinás Toldalagi Palotában, Marosvásárhely legszebb 18. századi barokk épületében található. Gyűjteményében a népi textíliák, ünnepi és hétköznapi viseletek, a hagyományos népi mesterségek termékei és eszköztára mellett a vallásos életben fontos szerepet betöltő ikonok, illetve kortárs népművészeti alkotások is helyet kaptak. Az első fontosabb gyűjtések a 20. század első felében Aurel Filimon nevéhez köthetők. A későbbiekben e korai gyűjtemény további tájegységek (Mezőség, Küküllő vidék, Görgény völgye, Felső Maros mente, Nyárád mente) reprezentatív anyagával bővült. NyitvatartásKedd – Péntek: 9.00 – 16.00Szombat: 9.00 – 14.00Vasárnap: 9.00 – 13.00Hétfőn zárva.Hivatalos állami ünnepnapokon zárva. Forrás: muzeulmures.ro
Bővebben
Teleki Téka, a könyvek palotája - Marosvásárhely
Erdély kancellárja, gróf Teleki Sámuel 1802-ben nyitotta meg Erdély első nyilvános könyvtárát. A kb. 40000 kötetet az olvasóteremben bárki ingyenesen tanulmányozhatta. Az épület könyvtári szárnya 1799–1802 között készült el és azóta is eredeti rendeltetését szolgálja. BŐVEBB LEÍRÁS:„A bibliothékába lépve az álmélkodástól öszverázkódtaték” – írta Kazinczy Ferenc, amikor 1916-ban felkereste a Teleki Tékát. A Teleki Tékát 1802. október 18-án nyitotta meg az olvasók és látogatók előtt gróf Teleki Sámuel (1739–1822), Erdély főkancellárja, aki egész életében fáradozott a kezdetektől nyilvános könyvtárnak szánt gyűjtemény létrehozásán. Ez az állomány egészült ki a második világháború után az egykori Református Kollégium 80000 kötetével, illetve más felekezeti iskolák és kastélyok könyvtáraival. 1965 óta az intézmény neve Teleki–Bolyai Könyvtár.Kincsei közt nagyon nehéz rangsorolni, ősnyomtatványok, másfélezer régi magyar könyv, hírneves bibliák, a 16-18. századi európai és magyar tudományosság alapművei, 17. századi kézzel színezett atlaszok, a nagy európai kiadók sorozatai és díszkiadványai sorakoznak a polcokon és a tárlókban. A könyvtár legrégebbi dokumentuma a Koncz-kódex, egy középkori biblia, mely lapszélein hordja a 15. század első negyedében keletkezett Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák néven ismert hatodik magyar nyelvemléket.A Téka nagyterme, a múzeumkönyvtár ma is megtekinthető, az emeleti olvasóteremben ugyanakkor az állomány egészéhez hozzáférést biztosítanak a kutatók, diákok, helytörténészek számára. Az egykori olvasóterem a könyvtár időszakos tematikus kiállításainak ad teret. A Bolyai Múzeumban a két neves marosvásárhelyi matematikus, Bolyai Farkas és János életébe és a könyvtárban őrzött 20000 oldalnyi kézirathagyatékukba nyerünk betekintést. Bolyai Farkas főműve, a Tentamen mellett (melynek függelékében jelent meg fiának korszakalkotó elmélete), bekukkinthatunk a tudós dolgozósarkába is. A Teleki–Bolyai Könyvtár a vásárhelyi közösség életében is aktív szerepet vállalt az elmúlt években. Számos gyerekprogramot szerveznek főként iskolai osztályok számára, a könyvtárban szervezett könyv- és művelődéstörténeti beszélgetéseik is sokakat mozgatnak meg.Nyitvatartási program:Kedd-Péntek: 10:00 - 18:00Szombat: 10:00-16:00Utolsó belépés zárás előtt fél órával!
Bővebben
Bolyai Múzeum - Marosvásárhely
A Bolyai Múzeum, a két zseniális matematikus tárgyi emlékeiket őrzi, amely 1937-ben létesült a Marosvásárhelyi Református Kollégium Nagykönyvtárának egyik szobájában. 1955-ben a múzeumot és a kollégium könyvtárát a Teleki Téka épületének jobb szárnyába rendezték be a Bolyai emlékszobát a két matematikus személyes tárgyaival, műveivel. Olyan személyes emléktárgyak láthatók, mint például Bolyai Farkas sakkja, Bolyai János körzőkészlete, ugyanakkor Bolyai Farkas által készített egyedi kályha, néhány személyes bútordarab, vagy a nemeuklideszi geometriát reprezentáló fából esztergált pszeudoszféra-modell.Bolyai FarkasBolyai Farkas a Szeben megyei Bólyán született 1775. február 9-én, elszegényedett kisnemesi családból. Iskoláit a nagyenyedi református kollégiumban kezdte. A matematika és nyelvtanulás terén megmutatkozó tehetsége miatt csodagyermeknek tartották.Középiskolai tanulmányait Kolozsváron folytatta. A göttingeni egyetemen fordult érdeklődése a matematika felé. Itt kötött életre szóló barátságot Carl Friedrich Gauss-szal, a nagy német matematikussal. Hazatérve Kolozsváron telepedett le, fia, János itt született 1802 december 15-én. A marosvásárhelyi református kollégium meghívását elfogadva, 1804 május 4-én tartotta székfoglaló beszédét. Negyvenhét éven át tanított a Kollégiumban matematikát, fizikát, kémiát, csillagászattant. (Az iskola ma nevét viseli.)Rendkívül sokoldalú tevékenységének fő területe a matematika volt. Főműve, a Tentamen (Marosvásárhely, 1832) a matematika alapjairól szóló gondolatait tartalmazza, jelentősek új, korát megelőző megállapításai. Matematikai tárgyú munkáit tankönyveknek szánta. Kitűnő elméleti pedagógus volt, fennmaradtak iskolareformokat célzó tanulmányai, amelyekben a tananyag ésszerűbb megszervezését és a gyakorlati oktatást sürgette.1856 november 20-án halt meg, Marosvásárhelyen, a református temetőben nyugszik.Bolyai JánosBolyai János a matematikatörténet egyik legnagyobb alakja. Nevéhez korszakalkotó felfedezés fűződik: a nem-euklideszi geometria megteremtése forradalmat jelentett a geometria és az elméleti fizika terén, megdöntötte a newtoni világszemléletet.Kolozsváron született 1802 december 15-én. Gyermekkorát Marosvásárhelyen töltötte, a református kollégium diákja volt. Már gyermekként élénken érdeklődött a matematika iránt, tehetsége korán megmutatkozott. A család anyagi lehetőségei nem tették lehetővé göttingeni továbbtanulását, ezért a bécsi hadmérnöki akadémiára került. A hibás pályaválasztás megnehezítette életét.Bolyai Jánost fiatalkorától foglalkoztatták a matematika megoldatlan kérdései, ezek közül is leginkább Eukleidész XI. axiómájának, a párhuzamosok posztulátumának problémája. Eukleidész, a híres görög matematikus Kr. e. 300 körül írta Elemek című művét. Ez az első olyan mű, mely a matematikai ismereteket rendszerezetten adja elő, bizonyos állításokat elfogadva, másokat deduktív módon bizonyítva. Bolyai János már 1823-ban eljutott a nem-eukleidészi geometria kidolgozásáig, mint azt édesapjának Temesvárról keltezett levelében megírta. Eredményeit a Scientia Spatii (A tér tudománya) című művében összegezte, amely 1832-ben jelent meg Bolyai Farkas Tentamen című kötete függelékeként (Appendix). Bolyai János az Appendixben felépített egy olyan geometriát, mely független az V. posztulátumtól – ennek abszolút geometria a neve – és egy másikat, mely az V. posztulátum tagadására épül. A tagadás két lehetőséget rejt magában: adott egyeneshez egy rajta kívül fekvő ponton át egy párhuzamos egyenes sem húzható, illetve végtelen sok húzható. Bolyainál az utóbbi esetről van szó, és az erre épülő geometriát ma hiperbolikus geometriának nevezzük.A korszak egyik legnagyobb felfedezése alkotójának életébe semmilyen változást nem hozott, sem anyagi, sem erkölcsi sikert. Neve ismeretlen maradt a tudományos világ számára.1860 január 27-én halt meg. 1911-ben temették a külön sírban nyugvó Jánost apja mellé.(forrás: telekiteka.ro)Cím: Teleki Téka, Bolyai u. 17.Nyitvatartás: Kedd-Péntek: 10.00 - 17:30
Bővebben
Izrael-sarok múzeum - Marosvásárhely
A kis Izrael-sarok múzeum az Aurel Filimon utcában, a zsinagóga melletti, a zsidó hitközségnek is otthont adó földszintes épületben tekinthető meg, ahol elsősorban a város történelmének egy szeletével, a zsidó közösség múltjával ismerkedhetnek meg a látogatók. Gyűjteménye tóra tekercseket, könyveket, rabbiviseletet, családi fényképalbumokat, lakberendezési tárgyakat, marosvásárhelyi hírességek portréit sorakoztatja fel. Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 9-12.30 óra között látogatható. A csoport érkezési ideje és mérete legalább egy nappal korábban való bejelentésével. Az érdekeltek látogatási szándékukat az alábbi telefonokon jelenthetik be: 0040 74500847, vagy 0040 265261810. Cím: Str. Aurel Filimon (Aurel Filimon u.) 21.
Bővebben
Természettudományi Múzeum - Marosvásárhely
A marosvásárhelyi Természettudományi Múzeum az 1890 és 1893 között épült egykori Székelyföldi Iparmúzeum épületében található.A szobrokkal és ólomüveg ablakokkal díszitett épületet Kiss István építész tervezte neoklasszikus stílusban, olasz reneszánsz és görög elemeket ötvözve. A létesítmény 1952 óta ad otthont a Természettudományi Múzeumnak, ekkor helyezték ide az első biológust, Kónya Istvánt. Jelenleg a Természettudományi Múzeum értékes őslénytani, ásványtani-kőzettani, alsóbb- és magasabb rendű növénytani, gerinces és gerinctelen állatokat bemutató gyűjteménye összesen mintegy 60 000 darabot tesz ki. Az épület mozgássérültek számára is megközelíthető.Az alapkiállítás keddtől péntekig 9.00 és 16.00, szombaton 9.00 és 14.00, vasárnap 9.00 és 13.00 óra között látogatható. Hétfőnként zárva.Látogatási díj: 15 lej felnőttek, 7 lej nyugdíjasok és 3 lej diákok számáraCím: Horea u. 24.
Bővebben
Régészeti és Történeti Múzeum - Marosvásárhely
A várban található múzeum Marosvásárhely és térségének történelmét mutatja be illetve népszerűsíti kulturális örökségét. A kiállítás anyaga a megye legfontosabb régészeti leletei és felfedezései mellett elsősorban az anyagi kultúra és az épített örökség területéről származik, emellett a térség modern és kortárs történelmének vetületeit is megjeleníti.A Habsburg-parancsnokság épületeAz épület két 17. századi házból áll, amelyeket egy középső szárny köt össze. Az épület nyugati szárnyában a XVII. században a városháza kapott helyet. Az épület a 18. században végbement Habsburg-beavatkozások hatására nyerte el a jelenlegi U-alakú alaprajzot, végső megjelenését az 1877-es rehabilitációja után nyerte el. Szintén ebből az időszakból származik az épület emeletén található tiszti társalgó, ahol az eredeti falfestés is megmaradt (2010-ben restaurálták). Az épületet 2008-2014 között a Maros Megyei Múzeum újította fel.Régészeti és Történeti Múzeum a várban található. A múzeum Marosvásárhely és egyben Maros megye sokszínű kulturális örökségének és múltját igyekszik feltárni és bemutatni. A térség gazdag régészeti hagyatékait mutatja be az érdeklődő közönségnek.Nyitvatartás: Kedd – péntek: 09.00–17.00 Szombat – vasárnap: 10.00–14.00 Hétfő: zárva A múzeum hivatalos állami ünnepnapokon zárva tart. Cím: Marosvásárhelyi Vár, Avram Iancu u. 2.
Bővebben