Kultúrpalota - Marosvásárhely
.png)
A marosvásárhelyi Kultúrpalota a város központjában található szecessziós stílusú épületegyüttes lényeges részét képezi, amely a Közigazgatási Palotával egy időben, a 20. század elején épült. A Kultúrpalota a budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső építészpáros utolsó és egyben legjelentősebb erdélyi alkotása.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában, Bernády György polgármester idején, elindult egy jelentős modernizációs folyamat, amelynek során Marosvásárhelyen fejlődésnek indult a gazdaság, a közigazgatás és a kultúra és amely lehetővé tette olyan tekintélyes épületek megvalósítását mint a Kultúrpalota.
Az épületet úgy tervezték, hogy otthont biztosítson a zeneiskolának, a nyelviskolának, a könyvtárnak és a múzeumnak, a külső megjelenésének pedig az erdélyi magyar kultúra nagyságát kellett tükröznie. A különösen gazdag belső és külső díszítéseket a kor leghíresebb művészei készítették, a magyar történelem és őstörténet, valamint a népművészetből ihletődve. Erről tanúskodnak a domborművek, a mozaikok, az ólomüveg ablakok, a zsolnai tetőcserepek, a kő- és stukkó díszek, a freskók, az aranyozott festmények stb.
A saroktelken álló épület különböző funkcióinak szétválasztása és összekapcsolása valódi kihívást jelentett az építészek számára, de sikerült egy szimmetrikus, vízszintes szerkezettel rendelkező remekművet létrehozniuk. Az épület középső részét a három szintet átfogó belmagasságú hangversenyterem dominálja. A földszinten található a kéthajós előcsarnok, az első emeleten a Tükörterem, a második emeleten a kisterem, a harmadik emeletet pedig teljes egészében a múzeum tölti be.
Az előcsarnok
A Kultúrpalota főbejáratánál egy impozáns, négyzet alakú, mindkét irányba szimmetrikus előcsarnok található, melynek végeit hatalmas tükrök keretezik. A terem kupoláit fekete gránitlapokkal és kovácsolt sárgaréz elemekkel díszített pillérek támasztják alá, amelyek eleganciát kölcsönőznek a térnek. A díszítést 1913-ban Körösfői-Kriesch Aladár, a magyarországi Gödöllői Művésztelep alapítója készítette tanítványaival együtt.
A dinamikus lineáris struktúrával gazdagított, virágmotívumokkal díszített festmények keleties hangulatot teremtenek, melyhez hozzájárul az aranyozott díszÍtés ragyogása, illetve a bejárat sárga ólomüveg ablakain át beszűrődő fény is.
A hangversenyterem
A hangversenyterem
A 800 férőhelyes koncertterem főbejárata az előcsarnokból nyílik, és három szinten uralja az épület központi részét. A terem díszítésének terveit Bernády György polgármester kérésére a Komor és Jakab építészpáros készítette. Az ornamentikát az erdélyi népművészet ihlette, ahol gyakori a virág- és állatmotívumok használata. A terem színvilágát a világos lila szín uralja, amely a függönyök bíborvörösével és az arannyal harmonizál, a fekete bútorokkal pedig erős kontrasztot képez.
A diszkrét megjelenésű kupolamennyezet közepén egy impozáns szecessziós stílusú csillár található, amely lakkozott sárgarézből és üveggyöngyökből készült. A termet a sziléziai Rieger orgonagyártól megrendelt és 1913-ban összeszerelt orgonával egészítették ki, amely 4463 orgonasíppal és 63 sípsorral rendelkezik.
A Tükörterem
A Kultúrpalota talán leghíresebb része az első emeleten található Tükörterem. Ez a helyiség elsősorban a Róth Miksa műhelyében, 1913-ban készült, 12 darabból álló, nagy értékű ólomüveg ablakaival nyűgözi le látogatóit. A terem szélső ablakai Toroczkai Wigand Ede festett képei alapján készültek. A bal oldali ólomüveg ablakok a mindennapi erdélyi élet jeleneteit és a hagyományos székely építészet részleteit jelenítik meg. A jobb oldali festmények székely legendákat ábrázolnak. A leglátványosabbak a középső ólomüveg ablakok, amelyek közkedvelt, élénk kromatikájú magyar balladákat jelenítenek meg. Ezek terveit Nagy Sándor, a gödöllői művésztelep egyik kiemelkedő alakja készítette.
A kisterem
A második emeleten, a Tükörterem felett található kisterem többnyire kamarakoncertek és irodalmi felolvasások számára biztosít helyszínt.
A terem sötét alapozású, gazdag és élénk, piros, kék, zöld és sárga kromatikájú díszítőfestését Falus Elek, a lépcsőházak és a Tükorterem festésével is megbízott iparművész készítette.
Jelenleg a Kultúrpalota olyan fontos kulturális és művészeti intézményeknek ad otthont, mint a Megyei Könyvtár, a Megyei Múzeum Képzőművészeti és Történelmi Részlege az Állami Filharmónia valamint a Képtár. A palotán belül meglátogatható az előcsarnok, a lépcsőház, a Tükörterem, a kisterem és a koncertterem, a Modern magyar művészeti képtár, a Román művészeti képtár, valamint a Dr. Bernády György és Dr. Emil Dandea polgármestereknek szentelt emlékszobák.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota a mai napig kiemelt helyet foglal el a szecessziós mozgalom és stílus nemzetközi térképén, mivel ezen stílus egyik legszebb erdélyi alkotása!
Nyitvatartás:
szeptember 1. – április 30.:
Kedd – Péntek: 9.00 – 16.00
Szombat – Vasárnap: 9.00 – 14.30
Hétfőn zárva
A jegypénztár 15.30-kor, illetve 14.00-kor bezár.
Szombat – Vasárnap: 9.00 – 14.30
Hétfőn zárva
A jegypénztár 15.30-kor, illetve 14.00-kor bezár.
Nyitvatartás május 1. - augusztus 31.:
Kedd – Péntek: 9.00 – 17:30
Szombat – Vasárnap: 9.00 – 15.30
Hétfőn zárva
A jegypénztár 17.00-kor, illetve 15.00-kor bezár.
A múzeum hivatalos állami ünnepnapokon zárva tart.
A Kultúrpalota kiállítótermei felújítási és karbantartási munkálatok miatt időszakosan zárva tarthatnak.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota a város központjában található szecessziós stílusú épületegyüttes lényeges részét képezi, amely a Közigazgatási Palotával egy időben, a 20. század elején épült. A Kultúrpalota a budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső építészpáros utolsó és egyben legjelentősebb erdélyi alkotása.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában, Bernády György polgármester idején, elindult egy jelentős modernizációs folyamat, amelynek során Marosvásárhelyen fejlődésnek indult a gazdaság, a közigazgatás és a kultúra és amely lehetővé tette olyan tekintélyes épületek megvalósítását mint a Kultúrpalota.
Az épületet úgy tervezték, hogy otthont biztosítson a zeneiskolának, a nyelviskolának, a könyvtárnak és a múzeumnak, a külső megjelenésének pedig az erdélyi magyar kultúra nagyságát kellett tükröznie. A különösen gazdag belső és külső díszítéseket a kor leghíresebb művészei készítették, a magyar történelem és őstörténet, valamint a népművészetből ihletődve. Erről tanúskodnak a domborművek, a mozaikok, az ólomüveg ablakok, a zsolnai tetőcserepek, a kő- és stukkó díszek, a freskók, az aranyozott festmények stb.
A saroktelken álló épület különböző funkcióinak szétválasztása és összekapcsolása valódi kihívást jelentett az építészek számára, de sikerült egy szimmetrikus, vízszintes szerkezettel rendelkező remekművet létrehozniuk. Az épület középső részét a három szintet átfogó belmagasságú hangversenyterem dominálja. A földszinten található a kéthajós előcsarnok, az első emeleten a Tükörterem, a második emeleten a kisterem, a harmadik emeletet pedig teljes egészében a múzeum tölti be.
Az előcsarnok
A Kultúrpalota főbejáratánál egy impozáns, négyzet alakú, mindkét irányba szimmetrikus előcsarnok található, melynek végeit hatalmas tükrök keretezik. A terem kupoláit fekete gránitlapokkal és kovácsolt sárgaréz elemekkel díszített pillérek támasztják alá, amelyek eleganciát kölcsönőznek a térnek. A díszítést 1913-ban Körösfői-Kriesch Aladár, a magyarországi Gödöllői Művésztelep alapítója készítette tanítványaival együtt.
A dinamikus lineáris struktúrával gazdagított, virágmotívumokkal díszített festmények keleties hangulatot teremtenek, melyhez hozzájárul az aranyozott díszÍtés ragyogása, illetve a bejárat sárga ólomüveg ablakain át beszűrődő fény is.
A hangversenyterem
A hangversenyterem
A 800 férőhelyes koncertterem főbejárata az előcsarnokból nyílik, és három szinten uralja az épület központi részét. A terem díszítésének terveit Bernády György polgármester kérésére a Komor és Jakab építészpáros készítette. Az ornamentikát az erdélyi népművészet ihlette, ahol gyakori a virág- és állatmotívumok használata. A terem színvilágát a világos lila szín uralja, amely a függönyök bíborvörösével és az arannyal harmonizál, a fekete bútorokkal pedig erős kontrasztot képez.
A diszkrét megjelenésű kupolamennyezet közepén egy impozáns szecessziós stílusú csillár található, amely lakkozott sárgarézből és üveggyöngyökből készült. A termet a sziléziai Rieger orgonagyártól megrendelt és 1913-ban összeszerelt orgonával egészítették ki, amely 4463 orgonasíppal és 63 sípsorral rendelkezik.
A Tükörterem
A Kultúrpalota talán leghíresebb része az első emeleten található Tükörterem. Ez a helyiség elsősorban a Róth Miksa műhelyében, 1913-ban készült, 12 darabból álló, nagy értékű ólomüveg ablakaival nyűgözi le látogatóit. A terem szélső ablakai Toroczkai Wigand Ede festett képei alapján készültek. A bal oldali ólomüveg ablakok a mindennapi erdélyi élet jeleneteit és a hagyományos székely építészet részleteit jelenítik meg. A jobb oldali festmények székely legendákat ábrázolnak. A leglátványosabbak a középső ólomüveg ablakok, amelyek közkedvelt, élénk kromatikájú magyar balladákat jelenítenek meg. Ezek terveit Nagy Sándor, a gödöllői művésztelep egyik kiemelkedő alakja készítette.
A kisterem
A második emeleten, a Tükörterem felett található kisterem többnyire kamarakoncertek és irodalmi felolvasások számára biztosít helyszínt.
A terem sötét alapozású, gazdag és élénk, piros, kék, zöld és sárga kromatikájú díszítőfestését Falus Elek, a lépcsőházak és a Tükorterem festésével is megbízott iparművész készítette.
Jelenleg a Kultúrpalota olyan fontos kulturális és művészeti intézményeknek ad otthont, mint a Megyei Könyvtár, a Megyei Múzeum Képzőművészeti és Történelmi Részlege az Állami Filharmónia valamint a Képtár. A palotán belül meglátogatható az előcsarnok, a lépcsőház, a Tükörterem, a kisterem és a koncertterem, a Modern magyar művészeti képtár, a Román művészeti képtár, valamint a Dr. Bernády György és Dr. Emil Dandea polgármestereknek szentelt emlékszobák.
A marosvásárhelyi Kultúrpalota a mai napig kiemelt helyet foglal el a szecessziós mozgalom és stílus nemzetközi térképén, mivel ezen stílus egyik legszebb erdélyi alkotása!
Nyitvatartás:
szeptember 1. – április 30.:
Kedd – Péntek: 9.00 – 16.00
Szombat – Vasárnap: 9.00 – 14.30
Hétfőn zárva
A jegypénztár 15.30-kor, illetve 14.00-kor bezár.
Szombat – Vasárnap: 9.00 – 14.30
Hétfőn zárva
A jegypénztár 15.30-kor, illetve 14.00-kor bezár.
Nyitvatartás május 1. - augusztus 31.:
Kedd – Péntek: 9.00 – 17:30
Szombat – Vasárnap: 9.00 – 15.30
Hétfőn zárva
A jegypénztár 17.00-kor, illetve 15.00-kor bezár.
A múzeum hivatalos állami ünnepnapokon zárva tart.
A Kultúrpalota kiállítótermei felújítási és karbantartási munkálatok miatt időszakosan zárva tarthatnak.
Virtuális séta - mintha ott lennél
