Kastélyok, várak, építészeti különlegességek

Megyeháza - Marosvásárhely

Bernády György polgármester kezdeményezésére 1905-1907 között épült a szecessziós stílusú városháza Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján.  A 20. század elején a város fejlődésnek indul, 117 utcát és teret nyitnak, korszerűsítenek, valamennyit lekövezik, aszfaltburkolattal, gránitkővel, vagy keramitkővel látják el. Az új utcák és sétányok szegélyét beültetik, több száz holdat parkosítanak. Felavatják a villanytelepet, gázgyárat, gőzszárítós téglagyárakat kap a város, felszerelik az akkori idők messze földön legkorszerűbb közvágóhídját. Nyári hideg fürdőt nyitnak, később meleg közfürdőt, elkezdik a Somostető kiépítését: felavatják a vendéglőt és a lövöldét.  Egész sor intézmény létesül: gyermekmenhely, öt elemi iskola, felsőbb kereskedelmi iskola, felsőbb leánygimnázium, közigazgatási iskola, katonai alreáliskola. Megalapítják a városi zeneiskolát, közkönyvtárat és képtárat. A Kereskedelmi és Iparkamara, a Nyugdíjpalota, az új Városháza, majd a Közművelődési Ház, két katonakórház, kaszárnyák, a Tisztviselőtelep zárják a lajstromot. Annak idején nagy vihart kavart a városháza építésének még a gondolata is. A városi tanács előtt Bernády egyik döntő érve az volt, hogy az építkezésre és a berendezésre a megbízást a helyi vállalatok és cégek kapják. Ez így is történt. A kivitelezési versenytárgyalást 1906 júliusában tartják, ahol a legelőnyösebb ajánlatot Csiszár Lajos építész nyújtja be, akit meg is bíznak a munkával. Az épületfa- és bútorrendelést a Mestitz Mihály és Fiai cég nyeri el. 1906-ban a városháza alapkövébe a forgalomban lévő aranypénzek mindegyikéből egy-egy darabot helyeznek el. A városháza és annak tornya, akárcsak a Kultúrpalota, igazi látványosság, Marosvásárhely jelképe, Közép-Európa szecessziós építészeti remekművei közé tartozik. Az épületben ma a Maros megyei önkormányzat és a prefektúra (kormányhivatal) működik. Forrás: Marosi Barna: Bernády György városa, Mv., 2006. A torony látogatási programja:Május - Augusztus Kedd-Péntek:  9:00-15:00, Szombat-Vasárnap: 9:00-14:00 Hétfőn zárva.A torony hivatalos állami ünnepnapokon zárva tart.Szeptember - ÁprilisKedd-Péntek:  9:00-14:00, Szombat-Vasárnap: 9:00-13:00 Hétfőn zárva. A torony hivatalos állami ünnepnapokon zárva tart. Jegyek vásárolhatók a Kultúrpalota jegypénztárában.

Kultúrpalota - Marosvásárhely

Marosvásárhely központi, emblematikus épülete, amely anno a “Ferencz József közművelődési ház” nevet viselte, ma is a város egyre pezsgőbb kulturális tevékenységeinek ad otthont, Kultúrpalota néven ismerjük. Építésének történetét és számszerű adatait bárki tanulmányozhatja a Városi Levéltár épületében, ugyanitt szemügyre vehető a Palota pontos tervrajza is.Dr. Berdnády György, a város egykori vezetője, a nyitott szemléletű, innovatív polgármester rendelte el a létesítmény megépítését. Az építkezés ideje alatt módosították az eredeti terveket, az így is impozáns épületet 150 munkással még nagyobbra építették, annak érdekében, hogy még több célt szolgálhasson. A magasztos elképzelésekkel a tervezők nem igazán értettek egyet, hivatkoztak az épület statikai problémáira is, valamint attól is tartottak, hogy a Kultúrpalota mellett a város Székháza elveszíti domináns jellegét. Végül 1913-ban ünnepélyes keretek között a Palota megnyitotta kapuit.Bernády a nyitó beszédében kihangsúlyozta, hogy a mindenkori embert nevelő, minden művészi ágazatot kibontakoztató közösségi terek létrehozása kifejezetten fontos a társadalom fejlődésére nézve, valamint a város felzárkóztatására.A Kultúrpalota díszítésében keveredik a 19. század negyvenes éveiben megszületett történelmi, historizáló igény, a magyar történelem jeles képviselőinek, tetteinek, alkotásainak bemutatása, népművészeti értékeink, formakincsük megjelenítése és a balladák szövevényes, szimbolikus világát a nemzetközi szecesszió eszközeivel feltáró elbeszélő kedv. Iparművészeti szempontból az architektúra letisztult, modern és ennek köszönhetően Marosvásárhely ékességévé vált.A míves Palota hangulatát átérezhetjük már egy szempillantás alatt, de még inkább úgy, hogy időt töltünk itt, és szemügyre vesszük az elénk táruló történelmet. Bátran mondhatjuk, hogy röpke pillanatok alatt találkozik a múlt és a jelen, a sajátos eleganciájával és történeteivel.Turisták számára a következő termek látogathatóak: a Hangversenyterem, előcsarnok, lépcsőház, Kisterem, Tükörterem, Bernády terem, Dandea terem, Szecessziós terem, Modern Román Művészeti Galéria, Klasszikus Magyar Művészeti Galéria és az időszakos kiállítások.Nyitvatartás (érvényesség 2021 szeptember 1. – 2022 április 30. között):Kedd – Péntek: 9.00 – 16.00Szombat – Vasárnap: 9.00 – 14.30Hétfőn zárvaA jegypénztár 15.30-kor, illetve 14.00-kor bezár.Nyitvatartás augusztus 31-ig.Kedd – Péntek: 9.00 – 17:30Szombat – Vasárnap: 9.00 – 15.30Hétfőn zárvaA jegypénztár 17.00-kor, illetve 15.00-kor bezár.A múzeum hivatalos állami ünnepnapokon zárva tart.A Kultúrpalota kiállítótermei felújítási és karbantartási munkálatok miatt időszakosan zárva tarthatnak.

Marosvásárhelyi középkori vár

A marosvásárhelyi vár építésére, részben késő középkori előzményekre alapozva, a kora újkorban került sor. A várost érő pusztítások után, a 17. század első éveiben a vártemplom közvetlen környezetének erődítésére került sor. A Borsos Tamás városbíró idején kezdődő, nagyobb léptékű, majd fél évszázadon át zajló munkálatok eredményeként jött létre a bástyákkal, kötő gátakkal erődített vár. A bástyák és falak építése, majd karbantartása, felszerelése és védelme az időközben szabad királyi városi rangot (1616) nyert városban működő céhekre hárult. A nyugati részen a Kis bástya (1604) és a Kaputorony (1613) után a délnyugati szegletben húzták fel a Vargák bástyáját (1620), majd a déli oldal közepe táján a Szűcsök (1629), keleti végén a Kádárok bástyája épült meg (1633). Ezután szintén a délnyugati szegleten a Szabók bástyája (1640), majd utolsó védőműként, a század közepe táján, a Mészárosok bástyája következett (északkeleti sarokbástya). A várban a kora újkorban polgári lakóházak álltak, a területet a forrásokból ismert Kozma és Damján utca tagolta. A városi épületeket a 18. században a várat katonai célokra használó osztrák helyőrség bontatta le. Ugyanekkor, az új funkciókkal felruházott bástyák is számos átépítésen, beltéri módosításon estek át. A vár mai, a 17. századihoz közelítő arculatát az 1960-as években zajló állagmegóvási és restaurálási munkálatok során nyerte el.Fedezze fel a Vár történelmét!Vezetett sétát nyújtunk díjmentesen, hétfőtől péntekig 8:00-15:00 óra között, a Vár területén. Jelentkezés és időpontfoglalás a +40 (787) 709 606-os telefonszámon.Ha pedig kedvet kapott ahhoz, hogy egyedül fedezze fel a várat egy szórakoztató módon, a FORCAMP Egyesület által kifejlesztett interaktív túrán keresztül teheti meg, ahol a mobiltelefonja lesz az idegenvezetője. A túrát IDE kattintva indíthatja el.

„Bolyai” épülete - Marosvásárhely

A kollégium bölcsője a Vártemplomhoz kapcsolódó hajdani, 1556-ra már üresen álló ferences kolostor épülete, amelyet az erdélyi országgyűlés iskolának adott át. (Schola particula), 1557-től a reformátusok gyermekei sajátították itt el az írást, olvasást és számtani ismereteket. Az oktatási intézmény kezdete a reformációhoz és humanizmushoz köthető és nagyjából egybeesik az erdélyi fejedelemség kezdetével, azzal az idővel, amikor Nyugat- és Közép-Európában új szellemi áramlatok keltek szárnyra. 1602-ben az iskolát áthelyezték a Szent Miklós utcába, az akkori Szent Miklós plébániatemplom tartozékaiba. Csakhogy az épület rövid időn belül szűkösnek bizonyult és szükség volt a bővítésére.  A 19. század kezdetéig az évszázadok során többször is bővítették, átépítették. 1716-1718-tól a jó hírű iskola menedéket nyújtott az elűzött sárospataki-gyulafehérvári református kollégium ide menekült 50 diákjának és 2 professzorának. A három iskola 1718. április 30-án egyesült, azt követően pedig kollégiumi rangra emelték, főiskolává minősítették az oktatási intézményt. Református Kollégiumként működött 1948-ig megszakítás nélkül. 1829 tavaszától az iskola helyiségében rendezték be a kollégiumi  nyomdát, ahol napvilágot látott Bolyai Farkas és Bolyai János Tentamen és Appendix című műve, számos tankönyv és értékes tudományos és irodalmi mű. Az egykori nyomda helyiségeiben kapott helyet néhány éve az Iskolamúzeum, ahol többek közt a Református Kollégium betűkészlete is látható volt. A múzeum a felújítások miatt ideiglenesen zárva tart. A Kollégium legrégebbi, ma is fennálló épülete az 1802-1803-ban emelt kétemeletes bentlakás. A 19. század folyamán épült a Nagyköz (mai Bolyai utca) és a Szent Miklós utca határolta felőli újabb kétszintes épület, az utca felé üzletsorral, az emeleten osztálytermekkel. Ezt 1907-ben lebontották, mint elavult ingatlant. A 1907-1909 között Baumgarten Sándor tervei alapján épült meg az iskola új kétemeletes szecessziós főépülete. Jelenleg két magyar nyelvű tanintézmény működik az épületegyüttesben: a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium.Forrás: Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 1998 

Teleki Téka, a könyvek palotája - Marosvásárhely

Erdély kancellárja, gróf Teleki Sámuel, 1802-ben megnyitotta Erdély első nyilvános könyvtárát, melynek célja az emberek könyvekhez való közeledése volt. Az épület 1799-1802 között készült el, a gróf kb. 40 000 kötetet bocsájtott a könyvtár rendelkezésére. A hat évtized során összeállított gyűjteményben reprezentatív tudományos munkák szerepelnek, többek között az első nyomda megjelenése. Egy olvasóterem is helyet kapott az épületben, ahol az értékes kéziratok tanulmányozhatók. A második világháború után ezt a gyűjteményt kibővítették a volt Református Kollégium 80 000 kötetével valamint egyéb felekezeti iskolák és helyi kastélyok adományaiból is.Nyitvatartási program:Kedd-Péntek: 10:00 - 18:00Szombat: 10:00-16:00Utolsó belépés zárás előtt fél órával!

Teleki Domokos háza - Marosvásárhely

A vár alatti téren álló palota, amely most a református egyháznak ad otthont, 1797-1803 között épült klasszikus barokk stílusban. Belső udvarának tornácát faragott kőoszlopok szegélyezik. Építtetője Teleki Domokos volt, Torda vármegyei főispán, valamint felesége Kendeffy Zsuzsanna. A ház, mint minden előkelő főúri lak, zenés összejövetelek, előadások színhelye volt. Megfordult itt Bolyai Farkas és Bolyai János is. 1849-ben itt volt Bem szállás- és parancsnoki székhelye. A lengyel tábornok innen indult Petőfi kíséretében 1849. július 30-án a fehéregyházi csatatérre.Forrás: Balás Árpád. Zsebre szabott Marosvásárhely. Marosvásárhely: Mentor (2016).

A Toldalagi Palota - Marosvásárhely

A Toldalagi Palota a város első nemesi rezidenciája és ugyanakkor Erdély egyik legszebb barokk épülete. Toldalagi László gróf lakóhelye 1759 - 1772 között épült miután a grófot 1754-ben a Királyi Tanács bíróvá nevezte és Medgyesről Marosvásárhelyre helyezték. 1984-től a Maros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeumnak ad otthont az épület.

Ferences templom tornya - Marosvásárhely

A marosvásárhelyi barátok temploma a város főterén épült 18. századi ferences kolostor szerves része. Az egyszerű, barokk díszítésű templom a román szocializmus rombolásának szimbólumává vált a városhoz nem messze lévő bözödújfalusi templomhoz hasonlóan. A Nemzeti Színház építésekor, 1971-ben bontották le a kolostort a templommal és a benne lévő iskolával együtt. Az egyházi méltóságoknak csak hosszú tárgyalások során sikerült megmenteni a tornyot kegyeleti okokra hivatkozva, mivel a toronyból indul a kriptába vezető alagsor. A torony a romániai műemlékek jegyzékében a MS-II-m-A-15552 sorszámon szerepel.

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház

A Nemzeti Színház gyökerei a Székely Színházig nyúlnak vissza, amelyet 1946-ban alapított Tompa Miklós rendező és amely a város első állandó színháza volt. A Székely Színház előadásai a Kultúrpalotában kerültek megrendezésre. 1962-ben megalakult a román tagozat is, majd 1965-ben megszületett a döntés egy új színház megépítésére. A jelenlegi épület 1971 - 1973 között készült el. Stílusa modern, sok szögletes formával és sarokkal rendelkezik. 1973-ban a Román Építészek Szövetsége díjjal jutalmazták az épület négy tervezőjét. Napjainkban itt működik a Nemzeti Színház román és magyar tagozata.

Pálffy Ház - Marosvásárhely

A Pálffy Házat Tolnai János bíró építtette 1640-ben, majd 1885-ben megvásárolta a Pálffy család. A szakemberek szerint ez az első olyan épület a városban, amelyiken felismerhető a barokk stílus. Noha a városi legendákban a “Hóhér Háza” néven ismert, ennek az elméletnek nincs semmi történelmi alapja. Jelenleg a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zenei Karának ad otthont.

Bíróság - Tabula Regia (Kendeffy Ház) - Marosvásárhely

Erdély legfelsőbb bíróságát A Tabula Regia képviselte miután 1754-ben Medgyesről Marosvásárhelyre költözött. Eleinte a bíróság egy központi épületben működött, majd 1826-ban átköltözött a Kendeffy nemesi család által XIX. században épített palotába. Jelenleg a marosvásárhelyi Táblabíróság székhelyéül szolgál, valamint azon a helyen, ahol az épület udvara volt, a bíróság és a büntetés végrehajtási intézetek kaptak helyet.

Apollo Palota - Marosvásárhely

Az Apollo Palotát 1820-1822 között építtette gróf Teleki Sámuel a helységek bérbeadása céljából. A bérekből származó bevételeket az 1802-ben nyílt könyvtár fenntartására illetve bővítésére fordította a gróf. A földszinten két üzlet, az első emeleten pedig magánlakások voltak bérbe adva. A második emeleten lévő bálterem arról volt híres, hogy itt tartották az arisztokrata fiatalok első bálozását. 1923-ban Bürger Albert, a város egyik fontos mágnása megvásárolta az épületet. Ugyancsak ő nyitotta a város első sörgyárát is. Jelenleg a Népművészeti Iskola és egyéb intézmények székhelyéül szolgál.

Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal