Ördögárok - Szentdemeter
A Kis-Küküllő bal partján, Balavásártól nem messze egy kies, szűk völgyben fekszik Szentdemeter, ahol egykor olyan várkastély állt, amely a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyhoz fogható nagyságában, szépségében. Sajnos az évszázadok alatt a kastély megsemmisült, de a kis településen és környékén így is több érdekes látnivaló és történet maradt fenn, amelyek rabul ejtik az ide látogatókat. A legismertebb látnivalók egyike a közeli Ördög-árka, egy rejtélyes és régi sáncvonulat, amelynek mondája a szentdemeteri várkastély történetéhez kapcsolódik. Benedek Elek meséjéből úgy tudjuk, három nagy úr, Balázsi, Nyujtódi és Csáki (ezek a nevek valódiak, a környéken élő nemesi családok egy részét így hívták) több esztendeig építette a várkastélyt, miközben kegyetlenül dolgoztatták a helybelieket és fosztogatták az arra járókat. Még az ördöggel is cimboráltak, hogy minél tovább uralkodhassanak a demeterieken. Az egyszerű nép fohászait és átkait meghallotta az ördög, és igazságot tett: a nemeseket egy hatalmas ekevas elé kötötte, arra kényszerítve őket, hogy egy hosszú sáncot húzzanak Szentdemeter határában, hadd tapasztalják meg, mit jelent a sanyargatás. A falusiak talán még az ördög kiabálását és ostorának csattogását is hallani vélték – a nemesek szántotta sáncot azóta is Ördög-árkának nevezik.
A népszerű turista látványosságnak számító demeteri völgyet a természeti csapások sem kerülték el – 1940 augusztusában hatalmas árvíz rongálta meg a falu házait. Akkor egy magyarországi fiatalember új mesterségre tanította a falu lakóit, hogy megélhetésüket biztosítsa: a csuhéfonás hagyománya apáról fiúra szállt, s még ma is vannak idős emberek, akik ismerik e mesterséget. A sodort kukoricaháncsból nemcsak használati tárgyak, kosarak készülnek, hanem a látogatók számára emlékek, dísztárgyak is.Napjainkban a többször átépített, de középkori jellegét még mindig őrző szentdemeteri templom a település leglátogatottabb helye, illetve maga a völgy, amelyben egykor a mondabeli urak oly nagyon megjárták az ördöggel való cimborálást.
A népszerű turista látványosságnak számító demeteri völgyet a természeti csapások sem kerülték el – 1940 augusztusában hatalmas árvíz rongálta meg a falu házait. Akkor egy magyarországi fiatalember új mesterségre tanította a falu lakóit, hogy megélhetésüket biztosítsa: a csuhéfonás hagyománya apáról fiúra szállt, s még ma is vannak idős emberek, akik ismerik e mesterséget. A sodort kukoricaháncsból nemcsak használati tárgyak, kosarak készülnek, hanem a látogatók számára emlékek, dísztárgyak is.Napjainkban a többször átépített, de középkori jellegét még mindig őrző szentdemeteri templom a település leglátogatottabb helye, illetve maga a völgy, amelyben egykor a mondabeli urak oly nagyon megjárták az ördöggel való cimborálást.