Történelmi séta Segesváron
.png)
Az a város Segesvár, amelyet az erre a vidékre érkező turista, ha egy módja van rá, meglátogat. Az UNESCO Világörökség részét képezi 1999 óta várfalaival, tornyaival, templomaival, középkori hangulatot sugárzó utcáival és lakóházaival.
Erdély egyik legszebb fekvésű városának szokták nevezni Segesvárt, amely ősidőktől fontos és lakott hely volt.
A szász telepeseket II. Géza magyar király hozta a vidékre 1141-1161 között, különböző kiváltságokat adott nekik, amiket 1224-ben II. Endre is megerősített. A szász szék központja lett és a szebeni szász gróf fennhatósága alá tartozott. A favár építését a 12. század legvégén kezdték el építeni, de az az 1241-es tatárjáráskor elpusztult, helyébe pedig újat építettek, amley egy 1280-.as birtokeladási oklevélben tűnik fel először castrum Sex néven, mint királyi birtok. A várfalakkal, tornyokkal fokozatosan beépített Várhegy felső része, a Felsőváros a 16. századig a város központja volt, három erődítési rendszerrel, 14 védőtoronnyal.
A vár főbejárata, a 64 méter magas, négyszögletes alaprajzú Óratorony-kapu a város jelképe. Ezt a tornyot a szokásostól eltérően nem a céhek, hanem a tanács katonái védelmezték, ugyanis 1556-ig itt székelt a városi tanács. A tornyot a 14. században emelték, az 1676-os nagy tűzvész után újra felépítették.
1999-től a segesvári vár az UNESCO Világörökség részét képezi, számos kulturális rendezvény színhelye, klasszikus zenei-, dzsessz-, középkori-, interetnikus-, néptánc- és filmfesztiváloknak ad helyet. Vonzerejét növeli a korhű városkép is, tornyai, az egykori domonkosrendi kolostortemploma, kövezett kis utcái, régi házai, gótikus temploma, evangélikus temetője, az 1642-ben épített, 172 fokú fedett falépcsője.
Ha valaki a pezsgést szereti, akkor az számos fesztivál közül választhat magának ízlése, igénye szerint: középkori-, népművészeti-, zenei fesztiválok helyszíne nyaranta a város. Ha azonban a csendes utcákon szeret sétálgatni, akkor a hétköznapok valamelyikét kell választania. Bár Segesvár az év minden szakában és a hét minden napján vonzza a turistákat, érdemes olyankor is végigjárni a kockakövekkel kirakott sikátorokat, terecskéket, amikor még senki nem jár azokon. Ez lehet akár egy kora reggeli alkalom, vagy este, amikor a szálláshelyünkről kilépünk, hogy az esti fényben is megtekintsük a várost.
Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990
5. Consequatur aut perferendis
1. Segesvári vár
2. Óratorony - Segesvári vár
4. Kolostortemplom - Segesvár
5. Drakula ház - Segesvár
7. Szarvasos ház - Segesvár
8. Vár tér és Múzeum tér - Segesvár
10. Fedett lépcső - Segesvári vár
11. Hegyi templom - Segesvár
A közelben...
Étterem
-
-
7 Hely
-
Str. Octavian Goga nr 3 Sighișoara
- 0040 265 777 000
- http://bit.ly/2QAaiZSFerdinand
-
Str. Cositorarilor nr. 5, Sighișoara
- 0744 518 108
- http://bit.ly/2G6f9xUVladDracul
-
Str. Școlii nr. 1, Sighișoara
- +40746143039
- http://www.casacucerb.ro/
-
Piața Hermann Oberth nr. 1, Sighișoara
- 0771 215 015
- http://bit.ly/2FTMaxmConcordia
-
Piața Hermann Oberth nr. 10 Sighișoara
- 0040 365 730 006
- http://bit.ly/2EcihH0Joseph
-
Str. Cositorarilor nr.10, Sighișoara
- 0742 688 103
- http://medievalcafe-restaurant.ro/
-
Str. Mihai Viteazu nr.10 Sighișoara
- 0040 265 779 818
- http://bit.ly/2PfFyJeSanMarco
Étterem
-
Casa Ferdinand
-
Str. Octavian Goga nr 3 Sighișoara
- 0040 265 777 000
- http://bit.ly/2QAaiZSFerdinand
-
-
Casa Vlad Dracul
-
Str. Cositorarilor nr. 5, Sighișoara
- 0744 518 108
- http://bit.ly/2G6f9xUVladDracul
-
-
Casa cu Cerb
-
Str. Școlii nr. 1, Sighișoara
- +40746143039
- http://www.casacucerb.ro/
-
-
Concordia
-
Piața Hermann Oberth nr. 1, Sighișoara
- 0771 215 015
- http://bit.ly/2FTMaxmConcordia
-
-
Joseph T. Restaurant & Wine Bar
-
Piața Hermann Oberth nr. 10 Sighișoara
- 0040 365 730 006
- http://bit.ly/2EcihH0Joseph
-
-
Medieval Cafe Restaurant
-
Str. Cositorarilor nr.10, Sighișoara
- 0742 688 103
- http://medievalcafe-restaurant.ro/
-
-
SanMarco Sighișoara
-
Str. Mihai Viteazu nr.10 Sighișoara
- 0040 265 779 818
- http://bit.ly/2PfFyJeSanMarco
-
1. Segesvári vár
Erdély egyik legszebb fekvésű városának szokták nevezni Segesvárt, amely ősidőktől fontos és lakott hely. A rómaiak Stenarum nevű őrtelepe is ott állott, ami aztán a népvándorlás korában eltűnt.
A szász telepeseket II. Géza magyar király hívta be 1141-1161 között, különböző kiváltságokkal ruházta fel őket, amiket II. Endre is megerősített 1224-ben. Az azonos nevű szász szék központja lett és a szebeni szász gróf fennhatósága alá tartozott. A favár építését a 12. század legvégén kezdték el építeni, de az 1241-es tatárjáráskor elpusztult, helyébe pedig újat építettek. Említése egy 1280-as oklevélben tűnik fel először castrum Sex néven, mint királyi birtok. A várfalakkal, tornyokkal fokozatosan beépített Várhegy felső része, a Felsőváros a 16. századig a város központja volt, három erődítési rendszerrel, 14 védőtoronnyal.
A vár főbejárata, a 64 méter magas, négyszögletes alaprajzú Óratorony-kapu a város jelképe. Ezt a tornyot a szokásostól eltérően nem a céhek, hanem a tanács katonái védelmezték, ugyanis 1556-ig ez volt a városi tanács székhelye is. A 14. században emelt tornyot az 1676-os nagy tűzvész után újraépítették.
1999-től a segesvári vár az UNESCO Világörökség részét képezi, számos kulturális rendezvény színhelye, klasszikus zenei-, dzsessz-, középkori-, interetnikus-, néptánc- és filmfesztiváloknak ad helyet. Vonzerejét növeli a korhű városkép is, tornyai, az egykori domonkosrendi kolostortemploma, kövezett kis utcái, régi házai, gótikus temploma, evangélikus temetője, az 1642-ben épített, 172 fokot számláló fedett falépcsője.
(Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, Bp., 1990.)
2. Óratorony - Segesvári vár
A vár főbejárata, a 64 méter magas, négyszögletes alaprajzú Óratorony és városkapu Segesvár jelképe. Ezt a tornyot a szokásostól eltérően nem a céhek, hanem a tanács zsoldosai védelmezték, ugyanis 1556-ig itt székelt a városi tanács. A tornyot a 14. században emelték, az 1676-os nagy tűzvész után újra felépítették Philiph Bonge salzburgi és Veit Gruber tiroli építőmesterek vezetésével. A torony tetejének barokk formája is ebből az időből származik. 1891-ben restaurálták és ekkor fedték be a tetőt is a színes cserepekkel. Az ötszintes torony földszintjén volt a városi tanács terme.
A torony óráját és figuráit Johann Kirschel készítette 1648-ban. Az órának két számlapja van: az egyik a város irányába néz, a másik a vár felé. Az 1908-ban felújított szerkezet látványossága az óralap melletti fülkékben található, az óraütéskor körbejáró figurák: a város felé a hét napjait ábrázoló alakok, a vár felé pedig a béke, törvény és igazság, illetve a nappal és éjszaka jelképes alakjai lépnek.
A torony óráját és figuráit Johann Kirschel készítette 1648-ban. Az órának két számlapja van: az egyik a város irányába néz, a másik a vár felé. Az 1908-ban felújított szerkezet látványossága az óralap melletti fülkékben található, az óraütéskor körbejáró figurák: a város felé a hét napjait ábrázoló alakok, a vár felé pedig a béke, törvény és igazság, illetve a nappal és éjszaka jelképes alakjai lépnek.
A torony harmadik emeletén 1899-ben történelmi múzeumot rendeztek be. Az ötödik, a legfelső emeletét nyitott erkély veszi körül, ami felett négy kis fiatorony látszik, aminek a rendeltetése hírül adni, hogy a városban bíróság működik. A torony tetején két kupola, egy aranyozott gömb és egy meteorológiai oszlop is látható, amelyen egy kakas forog, a szél irányát jelezve. Ha a kakas Nyugat felé néz, tudnivaló, hogy hamarosan eső lesz.
Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990.
4. Kolostortemplom - Segesvár
Az óratoronytól északra a várfalakon belül található a 13. században épült egykori domonkos kolostortemplom. Egy 1298-as dokumentum szerint VIII. Bonifác pápa bűnbocsánatot hirdetett mindazoknak, akik részt vesznek a templomban tartott miséken.
A templomot az évszázadok során többször is átépítették, átalakították. Így például a 15. században nyerte el gótikus formáját. A tetőzetet megemelve a kápolnát háromhajós csarnoktemplommá alakították át. 1508 és 1510 között a kolostor hajótörzsét tartó építészeti elemeket újraépítették. 1676-ban tűz pusztított a várban, ami a templomban is jelentős károkat okozott. Újra kellett fedni a tetőzetet, ismét labra állítani a templomtornyot, és bebútorozni a templombelsőt.
1886-ban, a vármegyeháza építésekor pedig ezeket a toldalékokat részben lebontották.
Ma egy monumentális és egyszerű, minden külső díszétől megfosztott templomot láthatunk, amelynek figyelemre méltó a karzat menti, a homlokzati és keleti oldalon nyitott boltíves hosszanti ablakai, a két oldalsó kőlábból kidomborodó főbejárata, valamint az északi falán látható, 1570-ből származó reneszánsz stílusú kőkeretezése. A 17. században készült – Johann West és Jeremias Stranovius mesterek jóvoltából – a festett oltár, akárcsak az orgona. Ezeken kívül még számos műtárgyat őriz a templom: egy 1440-ből származó biblikus és virágmotívumokkal díszített bronz keresztelőmedencét, valamint 39 darab, a 17. századból származó anatóliai szőnyeget, amelyet a szász települések szokása szerint, a város tehetős kereskedői adományoztak.
5. Drakula ház - Segesvár
A segesvári várban, az Óratoronytól nem messze, a piactéren áll az az egyik legrégebbi polgári ház, amelyben a feltételezések szerint a rettegett Vlad Țepeș született, aki a nagyvilágban Drakula néven híresült el rémséges tetteiért, karóbahúzatásaiért, vérfürdőiért. Havasalföld egykori uralkodójának, Vlad Draculnak a fia 1431-ben itt látta meg a napvilágot és első éveit itt töltötte. Az ő alakja ihlette meg Drakula figuráját Bram Stoker fantáziájában.
Napjainkban a Drakula-ház egy középkori stílusú étteremnek ad helyet.
7. Szarvasos ház - Segesvár
Az erdélyi késő reneszánsz jellegzetes építészetének egyike ez a ház, amely a nyugati és északi külső falán, eredeti méretben látható festett szarvasokról kapta a nevét. A szarvasok valódi közös agancsot viselnek, amelyet az épület sarkára erősítettek fel, sajátos látványt nyújtva.
A ház a 17. században épült és többnyire megőrizte eredeti arculatát. Az épület kiegyensúlyozott formájú, a földszinti termeket félhenger alakú boltívek díszítik, az emeleti termeket kazettás mennyezet teszi még különlegesebbé.Az ablakok hármas tagolású kerete kissé kiugrik a környezetből, tipikusan az erdélyi reneszánsz építészeti formáit tartalmazva. Az épület északi falán található felirat megerősíti, hogy az 1676-os tűzvész után akkori tulajdonosa, Michael Dull (Segesvár városbírája) építette újjá. Úgy tűnik, itt lakott egy ideig Johannes Kelp is, az első erdélyi, aki áthajózta az Atlanti óceánt 1694-ben.
1997 és 2001 között a müncheni Messerchmidt Alapítvány restauráltatta az épületet, hogy otthont adjon egy román-német kulturális központnak. Ugyanitt panzió, étterem és kávézó is működik.
8. Vár tér és Múzeum tér - Segesvár
A segesvári várbeli piactér egykor a kereskedelem és a városi élet központja volt, itt hirdettek ítéletet és itt állt a szégyenoszlop is, amelyhez a bűnösöket kötözték, itt tartották a kivégzéseket, ahogy a gyűléseket is. Az 1562-es segesvári országgyűlés ítéletét itt hajtották végre, a vár piacán fejezték le a székely lázadás 26 vezetőjét, a gyűlés ugyanakkor kimondta, hogy a székely főemberek és lófők jogi helyzete azonos a megyei nemesekével, a közszékelyeké pedig a jobbágyokéval.
Az 1676-os tűzvészt követően a tér házait is újjáépítették, akkor alakították ki a mostani homlokzatokat. Ma a téren kézműves vásárokat tartanak a különféle fesztiválok idején, koncertek, bemutatók, kiállítások helyszíne is ugyanakkor.
Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990
10. Fedett lépcső - Segesvári vár
A várban található Diáklépcső egészen eredeti építmény, Erdély legnagyobb ilyen jellegű építészeti alkotása. Eredetileg fából készült 300 lépcsőfokkal, azért, hogy megkönnyítse a gimnázium és a hegyi templom épületeinek megközelítését. 1660 és 1662 közöttre datálják építését, majd a helybeliek befedték, hogy megvédjék az iskolába járó gyerekeket. 1849-ben átalakították, 175 lépcsőfoka maradt meg. Napjainkban a Diáklépcső kőből és fából készült, zsindelytetővel ellátott építmény, amely olyan, mint egy dombtetőre vezető alagút, melynek fa lécei között becserkészik magukat a nap sugarai is.
11. Hegyi templom - Segesvár
A segesvári várban, ha az 1642-ben épült fedett falépcsőn a Várhegyre, vagy ahogy még mondják, az Iskolahegyre felkapaszkodunk, a 17. században épült szász iskola mellett kanyarog az út a Várhegy legmagasabb pontjára, ahol Erdély gótikus építészetének egyik remekmívű evangélikus temploma áll. A szászok Bergkirchének, azaz hegyi templomnak nevezik. Az eredetileg külön fallal védett templomot egy 12. századi román stílusú kápolna helyén kezdték építeni 1350-ben, majd 1429-1488 között átépítették. Az építkezés utolsó szakaszának vezetője a felső-ausztriai Jakob Kendlinger mester volt. 1838-ban állították helyre a korábbi földrengés okozta károkat.
A templom épületében igen jelentős számú gótikus építészeti elem található: hosszanti kar, csúcsíves boltozat, boltíves ablakok, előkovácsolt kőhomlokzat, a külső falakat tartó gátpillérek, a kapuzat díszes keretezése. A külső részen a karzat dél-keleti oldalán szobrok is láthatók, amelyek egykor egy nagyobb jelenet részei lehettek. Ritka értéküket emeli az a tény, hogy Erdélyben csekély számban maradtak fenn gótikus szobrok.
A vártemplom alatt, a falakon kívül van a segesvári evangélikus temető, ahol több neves szász személyiség alussza örök álmát.
