Ha sétáltál már valaha Segesvár macskaköves, középkori hangulatot árasztó utcácskáin, akkor nagy valószínűséggel, szeretnél még oda visszatérni.
Marosvásárhelytől 54 km-re délkeletre illetve a Nagy Küküllő középső folyásánál fekvő várost 'Erdély gyöngyszemének' is nevezik, ahol évszázadok óta megmaradt az erdélyi szellemiség.
Hogyan és mikor épült a segesvári vár?
Bár ezen vidék történelmi gyökerei a bronz illetve a római korig nyúlnak vissza, az első írásos domkumentumok, az 1280-as években említik először a várost, Castrum Sex néven.
A város illetve a kulturális műemlékek építészeti stílusának kialakulásában a szász kultúra játszotta a legmeghatározóbb szerepet. A XII. században, II-ik Géza magyar király, német ajkú telepeseket hozott Erdélybe, az egykori magyar királyság határainak megvédése érdekében.
Miután a szászok letelepedtek a Nagy Küküllő mentén, a segesvári Iskolahegyre felépítettek egy középkori várat, amely menedékül szolgált a helyiek számára. Az építkezés helyszíne nem véletlenszerű, ugyanis a vár egy őskori erődítmény helyére épült, melyet a XII. században a székelyek megerősítettek, majd a mongolok, 1241-ben, a bevonulásuk alkalmával leromboltak.
A vár körül fejlődni kezdett a város, majd a XIII - XV. század között ''Segesvár Szék" központjává vált, 1367-ben pedig megkapta a 'Civitas' címet vagyis szabad királyi város lett. A középkori város kézművesei a kezdetektől céhekbe szerveződtek.
Bár Segesvár zavaros történelmi múlttal rendelkezik (csaták, inváziók, földrengések, járványok vagy tűzvészek sepertek végig rajta), a város mégis kitartott az évszázadok során, és mára azon kevés középkori látnivalók közé sorolható, melyek szinte változatlanok maradtak!
Segesvár legfontosabb turisztikai látványossága a középkori vár, amely 1999-től az UNESCO Világörökség részét képezi. A céhek által épített és védett védelmi rendszer valamikor egy 930 m hosszú falból, 14 védőtoronyból és 5 tüzérbástyából állt. Mindebből 9 torony, 2 bástya és a várfal egy része maradt fenn. A 14 torony mindegyike egy-egy céhhez tartozott, innen ered a nevük is: Tímárok tornya, Kovácsok tornya, Csizmadiák tornya, Szabók tornya, Szűcsök tornya stb.
A tornyok közül a messziről szembetűnő Óratorony az egyik legfontosabb turisztikai látványosság, amely ugyanakkor a város jelképéül is szolgál. Ha besétálunk az Óratorony kapuján, azonnal felfedezzük azt a középkori hangulatot, melyet a tornyok-, templomok-, bástyák- és a jól megőrzött, legalább 300 éves házak árasztanak.
A 64 méter magas és 5 szintes Óratorony a XIV. században épült a felsőváros kapujának védelmére. 1677-ben, az 1676-os nagy tűzvész után építették újjá, ekkor kapta meg a város bírói autonómiáját jelképező barokk stílusú 4 tornyos tetőt. 1556-ig itt székelt a városi tanács, majd 1899-től napjainkig a segesvári múzeumnak ad otthont, ahol a Történelmi Múzeum is található.
Az óraszerkezet és a két hatalmas külső számlap mellett az Óratorony legszebb elemei a Johann Kirschel által 1648-ban készített forgó fafigurák, amelyek a görög-római és a német panteon istenségeit ábrázolják, fejükön középkori alkímiai szimbólumokat viselve.
A vár keleti falán két torony látható: a Kovács- és a Tímár-torony. A két tornyot az Íjászfolyosó köti össze. Sajnos a tornyok az évszázadok során földrengések és tüzvészek áldozatai lettek, állapotuk igencsak leromlott.
Ugyancsak említésre méltó az 1642-ben épült Diák-lépcső vagy más néven Fedett-lépcső, amelynek eredetileg 300 lépcsőfoka volt, de az 1849-es átalakítások után már csak 178 falépcső maradt, ami megkönnyíti a gimnázium és a hegyi templom megközelítését. A lépcsősor jelenleg kő alapozású, fából készült falakkal és zsindelytetővel.
Az Óratorony mellett található az a Domonkos-rendi kolostortemplom, amely a hegyi templommal együtt, a régi vidéki gótikus építészet utolsó képviselője. Csupán ez a két épület élte túl az 1676-os tűzvészt.
A Piac tér bal oldalán található a "Casa Vlad Dracul" azaz a Drakula ház, amely a vár egyik legrégebbi épülete. Feltételezések szerint itt született Vlad Țepeș, akit a külföldi turisták Drakula néven ismernek, mivel az oláh herceg nevét, Bram Stoker sikeres regényének, Drakulának a főszereplőjéhez társítják. Jelenleg étterem működik az épületben, de ugyanitt a Drakula rajongók vámpírkultuszt népszerüsító termékeket is vásárolhatnak.
A közvetlen szomszédságban található a XV. századból származó "velencei ház" melyet a velencei gótikára jellemző, kőkeretes ablakairól neveztek el így. A Velencei Ház leghíresebb lakója Stephanus Mann, Segesvár egykori polgármestere volt. A Casa Mann néven is ismert épületet a közelmúltban gyönyörűen felújították.
Egy másik különösen látványos épület a „Szarvasház”, amely a késő erdélyi reneszánsz időszakot képviseli. Ma szállodaként és étteremként működik, melynek belsejében kazettás mennyezetben és festett falakban gyönyörködhetünk.
A felsoroltakon kívül még számos látnivaló található a várban, ezért legjobb, ha felvesszük Segesvárt a bakkancslistánkra, és mielőbb meglátogatjuk!
És ha már valaki járt erre, az biztosan vissza fog még ide térni, különösen, ha hosszabb ideig szeretne maradni, és kihasználni a környéken található kikapcsolódási lehetőségeket: egyedi szálláshelyek a szász térségben, szelíd dombok, amelyek tökéletesek túrázásra, kerékpározásra vagy lovaglásra, illetve még sok más turisztikai látványosság amit érdemes meglátogatni, mint például a keresdi Bethlen-kastély vagy a környék erődtemplomai: Erked, Szászkézd, Miklóstelke.
Várunk szeretettel!
