Vajdaszentiványi történetek
A Szászrégentől délre fekvő Vajdaszentivány elsősorban táncairól és a Zichy-udvarházról, illetve a Sáté-tóról híres. Régi, erődített templomát a néphagyomány szerint a török hódoltság idején lerombolta a megszállók egy csapata. A falut akkoriban még Szentivánnak hívták, mai nevét a feltételezések szerint Bethlen Domokos erdélyi vajdáról vagy Bethlen Elek alvajdáról kaphatta.
Az erődtemplom ostroma idején a védőket egy olyan pap irányította, aki hosszú ideig török fogságban élt, sőt, a falut megtámadó sereg élén álló Ali basát tanította magyarul. A hadviseléshez értő pap meghagyta a védőknek, hogy a járőrök ne keveredjenek harcokba, csak jelezzék a felderítők, illetve az őket követő török hadtest érkezését. A járőrök azonban nem hallgattak rá: megtámadták a felderítőket, és hármat megöltek közülük – emiatt Ali ágyúztatni kezdte a templomot, és megnyerte a csatát. Egykori tanítójának kegyelmet kínált, de ezt a pap visszautasította, így ő is áldozatul esett a törökök pusztításának. A csatában elhunytakat a lerombolt szentély dombján temették el, az új templom falán egy kőtábla ma is őrzi emléküket.
A vajdaszentiványi templom már a 13-14. század folyamán felépülhetett. Az évszázadok alatt átépült, illetve római katolikusból reformátussá lett, mint oly sok templom Erdélyben és Magyarországon. Az 1700-as évek végén, illetve 1829-ben tűzvész pusztított a településen, ami ismét szükségessé tette az istenháza újjáépítését.
A turisták számára kétségkívül a sokat látott templom az egyik elsőszámú látnivaló Vajdaszentiványon. A másik fontos létesítmény a Zichy-kastély, amely a templom újjáépítésének korában, a 18. században, illetve a 19. század fordulóján épülhetett – erre utalnak az építési jegyek.
A kastély két fő részből áll: a klasszicista stílusjegyeket hordozó, monumentális, árkádsoros, tornácos szárnyból, illetve az úgynevezett oszlopos–timpanonos portikusszal kialakított épületből, amely barokk jellegű. Az épület eleinte a Bethlen családé volt, majd Kemény János tulajdonába került, míg végül a 19. század végén a Zichy család vásárolta meg. A kommunizmus időszakában államosították, majd a rendszerváltás után két évtizeddel felújították, és kulturális központot hoztak létre benne.
Vajdaszentivány egyik leghíresebb eseménye az 1997 óta évente megrendezendő tánctábor, amelyre sok népzene- és néptánckedvelő érkezik külföldről is – nemcsak megtanulni a jellegzetes és egyedülálló vajdaszentiványi táncot, hanem gyönyörködni a festői szépségű épületekben és környezetükben.
Az erődtemplom ostroma idején a védőket egy olyan pap irányította, aki hosszú ideig török fogságban élt, sőt, a falut megtámadó sereg élén álló Ali basát tanította magyarul. A hadviseléshez értő pap meghagyta a védőknek, hogy a járőrök ne keveredjenek harcokba, csak jelezzék a felderítők, illetve az őket követő török hadtest érkezését. A járőrök azonban nem hallgattak rá: megtámadták a felderítőket, és hármat megöltek közülük – emiatt Ali ágyúztatni kezdte a templomot, és megnyerte a csatát. Egykori tanítójának kegyelmet kínált, de ezt a pap visszautasította, így ő is áldozatul esett a törökök pusztításának. A csatában elhunytakat a lerombolt szentély dombján temették el, az új templom falán egy kőtábla ma is őrzi emléküket.
A vajdaszentiványi templom már a 13-14. század folyamán felépülhetett. Az évszázadok alatt átépült, illetve római katolikusból reformátussá lett, mint oly sok templom Erdélyben és Magyarországon. Az 1700-as évek végén, illetve 1829-ben tűzvész pusztított a településen, ami ismét szükségessé tette az istenháza újjáépítését.
A turisták számára kétségkívül a sokat látott templom az egyik elsőszámú látnivaló Vajdaszentiványon. A másik fontos létesítmény a Zichy-kastély, amely a templom újjáépítésének korában, a 18. században, illetve a 19. század fordulóján épülhetett – erre utalnak az építési jegyek.
A kastély két fő részből áll: a klasszicista stílusjegyeket hordozó, monumentális, árkádsoros, tornácos szárnyból, illetve az úgynevezett oszlopos–timpanonos portikusszal kialakított épületből, amely barokk jellegű. Az épület eleinte a Bethlen családé volt, majd Kemény János tulajdonába került, míg végül a 19. század végén a Zichy család vásárolta meg. A kommunizmus időszakában államosították, majd a rendszerváltás után két évtizeddel felújították, és kulturális központot hoztak létre benne.
Vajdaszentivány egyik leghíresebb eseménye az 1997 óta évente megrendezendő tánctábor, amelyre sok népzene- és néptánckedvelő érkezik külföldről is – nemcsak megtanulni a jellegzetes és egyedülálló vajdaszentiványi táncot, hanem gyönyörködni a festői szépségű épületekben és környezetükben.
