Daru dombja és a Csitkóskert - Gernyeszeg
A Maros-parti település neve feltételezhetően a kiszáradt fát jelentő gernye szóból ered: a letelepedők kiszárították a környező erdőségeket, hogy megalapíthassák a települést. Gernyeszeg egyes helyszíneinek ma is sajátos, beszélő nevei vannak, amelyek legendákhoz, mondákhoz kapcsolódnak. Ilyen például a Darudombja, amelyről azt mesélik, hogy ott két bika küzdött meg – az egyiket Darunak hívták, ő maradt alul a küzdelemben. Az állatot azon a dombon temették el, s azóta is a nevét viseli.
A falu legmagasabb pontját Urak asztalának nevezték el – ez is a régi időkre vezethető vissza, amikor az egyszeri nagyúr arrafelé vadászott ismerőseivel. A domb tetején fából készített asztal és székek álltak, ott pihentek és ebédeltek a vadászok. A falubeli fiatal legények voltak a hajtók: ők nem ülhettek az Urak asztalához, de a segítségért cserébe friss cipót és bort kaptak. Gernyeszeg egy másik részét Csitkóskertnek hívták – ez régen egy tágas rét volt, ahol lovakat, csikókat legeltettek, s itt állt az istálló is. A falusiak fokozatosan megvásárolták a területet, az elnevezés azonban fennmaradt.
Ha Gernyeszegen járunk, két épületet mindenképpen meg kell néznünk. Az egyik a gótikus stílusú, a középkorban emelt református templom a falu központjában, amelyet az évszázadok folyamán többször is átalakítottak, de impozáns látványa ma is uralja a falu központját. Nagyharangja 1456-ból való. A falu akkor még a Somkeréki Erdélyiek birtoka volt, később a Teleki család tulajdonába került.
A másik nevezetes gernyeszegi épület az egykori vár, amelyet 1686-ban Teleki Mihály kancellár kastéllyá építtetett át. Akárcsak a mezőzáhi Bethlen-kastélyénál, ezen épület tervezése során is érvényesült a számmisztika, hiszen 52 szobája és 365 ablaka van. A Teleki család híres Afrika-kutatója, Teleki Sámuel ebben a kastélyban tartotta tekintélyes gyűjteményét, illetve könyvtárát, de ezek a 20. század vészterhes időszakaiban elpusztultak, csak egy részük menekült meg és került a marosvásárhelyi Teleki Tékába. Az államosítás után visszaigényelték és felújították, ma pedig sikeres rendezvényeknek ad otthont. A barokk stílusban berendezett kastélyparkot mitológiai alakok szobrai díszítik.
A Gernyeszegre látogató turisták a kastélyban, illetve a kastélyparkban megtartandó, évről évre növekvő népszerűségű kastélynapon is részt vehetnek, amely során nemcsak bejárhatják az impozáns barokk épületegyüttest, hanem gyerekeknek és felnőtteknek szóló rendezvényekbe is bekapcsolódhatnak. A felújított és sikeresen működő gernyeszegi kastélyban művésztelep működik, és évente tartanak kamarazenei fesztivált is.
Ha megcsodáltuk a református templomot és a Teleki-kastélyt, akár az Urak asztalához is felmehetünk, ahová ma már bárki leülhet pihenni. Még attól sem kell tartanunk, hogy útközben a Csitkóskert lovaival vagy a Darudombján legelésző bikákkal kellene találkoznunk.
A falu legmagasabb pontját Urak asztalának nevezték el – ez is a régi időkre vezethető vissza, amikor az egyszeri nagyúr arrafelé vadászott ismerőseivel. A domb tetején fából készített asztal és székek álltak, ott pihentek és ebédeltek a vadászok. A falubeli fiatal legények voltak a hajtók: ők nem ülhettek az Urak asztalához, de a segítségért cserébe friss cipót és bort kaptak. Gernyeszeg egy másik részét Csitkóskertnek hívták – ez régen egy tágas rét volt, ahol lovakat, csikókat legeltettek, s itt állt az istálló is. A falusiak fokozatosan megvásárolták a területet, az elnevezés azonban fennmaradt.
Ha Gernyeszegen járunk, két épületet mindenképpen meg kell néznünk. Az egyik a gótikus stílusú, a középkorban emelt református templom a falu központjában, amelyet az évszázadok folyamán többször is átalakítottak, de impozáns látványa ma is uralja a falu központját. Nagyharangja 1456-ból való. A falu akkor még a Somkeréki Erdélyiek birtoka volt, később a Teleki család tulajdonába került.
A másik nevezetes gernyeszegi épület az egykori vár, amelyet 1686-ban Teleki Mihály kancellár kastéllyá építtetett át. Akárcsak a mezőzáhi Bethlen-kastélyénál, ezen épület tervezése során is érvényesült a számmisztika, hiszen 52 szobája és 365 ablaka van. A Teleki család híres Afrika-kutatója, Teleki Sámuel ebben a kastélyban tartotta tekintélyes gyűjteményét, illetve könyvtárát, de ezek a 20. század vészterhes időszakaiban elpusztultak, csak egy részük menekült meg és került a marosvásárhelyi Teleki Tékába. Az államosítás után visszaigényelték és felújították, ma pedig sikeres rendezvényeknek ad otthont. A barokk stílusban berendezett kastélyparkot mitológiai alakok szobrai díszítik.
A Gernyeszegre látogató turisták a kastélyban, illetve a kastélyparkban megtartandó, évről évre növekvő népszerűségű kastélynapon is részt vehetnek, amely során nemcsak bejárhatják az impozáns barokk épületegyüttest, hanem gyerekeknek és felnőtteknek szóló rendezvényekbe is bekapcsolódhatnak. A felújított és sikeresen működő gernyeszegi kastélyban művésztelep működik, és évente tartanak kamarazenei fesztivált is.
Ha megcsodáltuk a református templomot és a Teleki-kastélyt, akár az Urak asztalához is felmehetünk, ahová ma már bárki leülhet pihenni. Még attól sem kell tartanunk, hogy útközben a Csitkóskert lovaival vagy a Darudombján legelésző bikákkal kellene találkoznunk.
