Óriások vára - Szászkézd
Szászkézd a történeti Királyföld szélén, Segesvártól 20 kilométerre délkeletre fekszik. A település történetét át- meg átszövik a térség őslakosaihoz, az óriásokhoz kapcsolódó mondák és hiedelmek.
A falutól nem messze ma is jól kivehetők annak a várnak a nyomai, amelyben a néphagyomány szerint egykor jámbor óriások laktak. A gigantikus teremtmények nagyon érzékenyek voltak arra, ha valaki hangoskodott a vár közelében. Előfordult, hogy a zajongókat fogatukkal együtt felemelték, hogy rájuk ijesszenek, majd épségben visszatették őket a földre, hogy másoknak is elmondhassák, nem tanácsos megzavarni a vár lakóinak nyugalmát. Egy másik monda szerint az óriások nagy, kerek, lapos köveket dobáltak a környező domboldalakra, ám az emberek összegyűjtötték, és kikövezték velük a település utcáit.
A helybeliek szívesen mesélnek ma is a vár óriásairól, ám az erőd valódi története csaknem ugyanilyen izgalmas – a régészek által feltárt leletek szerint ugyanis egy Kr. e. 2500-1800 körül létesített, őskori építményről lehet szó. Az Óriások vára védelmi célokat szolgálhatott több évszázadon keresztül. A település közelében állt egy Parasztvárnak nevezett, hatbástyás erőd is, amelyet feltehetően a 13. században emeltek – ennek romjai is látogathatók. A Parasztvárhoz is fűződik egy hiedelem, amely szerint az erődben lévő, hatvan méter mély kút egy alagútrendszerbe vezet. A mítosznak van valóságalapja, ugyanis egy járatot már feltártak a vár alatt, a helyiek feltételezései szerint azonban több is létezik. Egy másik monda szerint a vár építésekor a Szászkézden átkelő kereskedőknek kötelező volt egy szekér követ felvinniük az épülő várhoz.
Szászkézd ma rendkívül népszerű turisztikai célpont: a brit trónörökös, Károly herceg is rendszeresen felkereste az utóbbi években. Az aprócska faluban áll az UNESCO Világörökség részeként számon tartott gótikus erődtemplom, közelében azzal a bástyaszerű toronnyal, amelynek sisakja nagyon hasonlít a segesvári óratoronyéra. Az erődtemplom 1493-ban épült, a 16. században fallal vették körül. Az óratornyot 1677-ben alakították ki, a segesvári mintájára. Ezt megelőzően, még 1663-ban I. Apafi Mihály országgyűlést tartott a szászkézdi templomban.
A kis településen a látogató ma is megtalálhatja a jellegzetes szász építkezési jegyeket: a réges-régi kőkapus házak látványa felemelő. Innen települhettek át Felső-Háromszék területére a kézdi székelyek, amint arra nevük is utal – a helyükre költöztethették be a szászokat, ám az eseménydús és tragédiáktól szétszabdalt 20. század a szászok többségét is elűzte innen. Megmaradt viszont csodálatos épített örökségük, illetve hiedelmük, hogy az Óriások vára közelében csakis csendben szabad közlekedni.
A falutól nem messze ma is jól kivehetők annak a várnak a nyomai, amelyben a néphagyomány szerint egykor jámbor óriások laktak. A gigantikus teremtmények nagyon érzékenyek voltak arra, ha valaki hangoskodott a vár közelében. Előfordult, hogy a zajongókat fogatukkal együtt felemelték, hogy rájuk ijesszenek, majd épségben visszatették őket a földre, hogy másoknak is elmondhassák, nem tanácsos megzavarni a vár lakóinak nyugalmát. Egy másik monda szerint az óriások nagy, kerek, lapos köveket dobáltak a környező domboldalakra, ám az emberek összegyűjtötték, és kikövezték velük a település utcáit.
A helybeliek szívesen mesélnek ma is a vár óriásairól, ám az erőd valódi története csaknem ugyanilyen izgalmas – a régészek által feltárt leletek szerint ugyanis egy Kr. e. 2500-1800 körül létesített, őskori építményről lehet szó. Az Óriások vára védelmi célokat szolgálhatott több évszázadon keresztül. A település közelében állt egy Parasztvárnak nevezett, hatbástyás erőd is, amelyet feltehetően a 13. században emeltek – ennek romjai is látogathatók. A Parasztvárhoz is fűződik egy hiedelem, amely szerint az erődben lévő, hatvan méter mély kút egy alagútrendszerbe vezet. A mítosznak van valóságalapja, ugyanis egy járatot már feltártak a vár alatt, a helyiek feltételezései szerint azonban több is létezik. Egy másik monda szerint a vár építésekor a Szászkézden átkelő kereskedőknek kötelező volt egy szekér követ felvinniük az épülő várhoz.
Szászkézd ma rendkívül népszerű turisztikai célpont: a brit trónörökös, Károly herceg is rendszeresen felkereste az utóbbi években. Az aprócska faluban áll az UNESCO Világörökség részeként számon tartott gótikus erődtemplom, közelében azzal a bástyaszerű toronnyal, amelynek sisakja nagyon hasonlít a segesvári óratoronyéra. Az erődtemplom 1493-ban épült, a 16. században fallal vették körül. Az óratornyot 1677-ben alakították ki, a segesvári mintájára. Ezt megelőzően, még 1663-ban I. Apafi Mihály országgyűlést tartott a szászkézdi templomban.
A kis településen a látogató ma is megtalálhatja a jellegzetes szász építkezési jegyeket: a réges-régi kőkapus házak látványa felemelő. Innen települhettek át Felső-Háromszék területére a kézdi székelyek, amint arra nevük is utal – a helyükre költöztethették be a szászokat, ám az eseménydús és tragédiáktól szétszabdalt 20. század a szászok többségét is elűzte innen. Megmaradt viszont csodálatos épített örökségük, illetve hiedelmük, hogy az Óriások vára közelében csakis csendben szabad közlekedni.