Bethlenek öröksége - Keresd
A Segesvártól délnyugatra fekvő, közigazgatásilag Dános községhez tartozó kis település története egybeforrt az egyik legnagyobb és legrégebbi erdélyi arisztokrata család, a Bethlenek történetével. Az egyik legenda szerint ugyanis Keresden, a Wendchenberg nevű hegy szakadékában veszedelmes sárkánykígyó tanyázott, amely hetente követelt egy nagyobb jószágot vagy embert áldozatként. A Bethlenek azonban megtelepedtek Keresden, építettek egy kastélyt, és nagyon sokszor segítették a szegényeket, főleg a téli ínség idején.
Ők vetettek véget a sárkánykígyó rémuralmának is: a Bethlenek őse valójában egy kocsis volt, aki csellel legyőzte a sárkánykígyót, és jutalmul kapta a várkastélyt, amely kezdetben a Teleki családé volt. A kocsis ugyanis megnyúzott egy juhot, a bundáját kitömte a közeli mészkőbányából szerzett oltatlan mésszel, majd összevarta. Azt vetette a sárkány elé, amely mohón elnyelte a csalétket, de a mész felforrt benne, és elpusztította. Ezért látható kígyó a Bethlenek címerében.
Keresden, ezen az egykor szászok által lakott kis településen ma főleg románok és cigányok élnek. A szászok jó része kivándorolt – a néhány száz fősre zsugorodott faluban ma is áll a Bethlen-kastély, amely a környék legfontosabb látnivalója. A településhez a Medgyes és Segesvár közötti főútról kell letérni, s noha a helységbe vezető út elég rossz állapotban van, a kastély látványa, az élmény, az időutazás mindenért kárpótolja az oda látogatót.
A reneszánsz kastély két szakaszban épült fel: 1580-1590 között, illetve a 17. században, amikor virágkorát élte. Katonai szempontból is fontos erődítmény volt, hiszen bástyákat építettek hozzá. A várkastély négyszögű alapra épült, az eredeti négy, lőrésekkel ellátott és domborművekkel díszített bástyájából ma már csak kettő áll.
A Bethlen család 1944-ben, a front közeledtével hagyta el a kastélyt, amelyet államosítottak, állapota a kommunizmus idején igencsak leromlott. A Bethlenek leszármazottai 2007-ben kapták vissza a keresdi kastélyt, 2014-ben pedig ötven évre a Böjte Csaba által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítvány használatába adták – így az alapítvány újítja fel a várkastélyt, amely kulturális, képzési és turisztikai központként újul meg.
A kastély kertjében és a környéken azért nem árt óvatosan lépkedni, hiszen a Bethlenek címerében levő sárkánykígyó kis utódai még ráijeszthetnek a turistákra.
Ők vetettek véget a sárkánykígyó rémuralmának is: a Bethlenek őse valójában egy kocsis volt, aki csellel legyőzte a sárkánykígyót, és jutalmul kapta a várkastélyt, amely kezdetben a Teleki családé volt. A kocsis ugyanis megnyúzott egy juhot, a bundáját kitömte a közeli mészkőbányából szerzett oltatlan mésszel, majd összevarta. Azt vetette a sárkány elé, amely mohón elnyelte a csalétket, de a mész felforrt benne, és elpusztította. Ezért látható kígyó a Bethlenek címerében.
Keresden, ezen az egykor szászok által lakott kis településen ma főleg románok és cigányok élnek. A szászok jó része kivándorolt – a néhány száz fősre zsugorodott faluban ma is áll a Bethlen-kastély, amely a környék legfontosabb látnivalója. A településhez a Medgyes és Segesvár közötti főútról kell letérni, s noha a helységbe vezető út elég rossz állapotban van, a kastély látványa, az élmény, az időutazás mindenért kárpótolja az oda látogatót.
A reneszánsz kastély két szakaszban épült fel: 1580-1590 között, illetve a 17. században, amikor virágkorát élte. Katonai szempontból is fontos erődítmény volt, hiszen bástyákat építettek hozzá. A várkastély négyszögű alapra épült, az eredeti négy, lőrésekkel ellátott és domborművekkel díszített bástyájából ma már csak kettő áll.
A Bethlen család 1944-ben, a front közeledtével hagyta el a kastélyt, amelyet államosítottak, állapota a kommunizmus idején igencsak leromlott. A Bethlenek leszármazottai 2007-ben kapták vissza a keresdi kastélyt, 2014-ben pedig ötven évre a Böjte Csaba által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítvány használatába adták – így az alapítvány újítja fel a várkastélyt, amely kulturális, képzési és turisztikai központként újul meg.
A kastély kertjében és a környéken azért nem árt óvatosan lépkedni, hiszen a Bethlenek címerében levő sárkánykígyó kis utódai még ráijeszthetnek a turistákra.
