Kastélyok, várak, építészeti különlegességek
Bethlen kastély - Keresd
Másfél óra személygépkocsival az út Marosvásárhelytől Keresdig. Segesvártól 30 percnyi autózás után délnyugatra, eljuthatunk a Dános patak partján fekvő félreeső faluban rejtőzködik Erdély egyik legszebbnek mondott, reneszánsz stílusú építménye, a Bethlen-kastély. A várkastély alapjait a 15. század közepén vetették meg. A négyzetes udvar köré épített erőd jellegű kastély sarkait egykor egy-egy olaszbástya erősítette, amelyek közül mára kettő maradt meg. A várkastélyra belső és külső megjelenésében egyaránt a reneszánsz stílusjegyek a jellemzőek, a várkápolnában a középkori (a késő gótikus) elemek dominálnak. Még láthatók a reneszánsz ajtó- és ablakkeretek, a legfelső emelet boltíves ablakai, ágyúlőrések, és kulcslyuk alakú lőrések, a kis őrtorony. Legimpozánsabb része ma is az árkádos szárny, amelyet feltehetően Bethlen György felesége, Károlyi Klára kezdett építtetni 1559-ben, amikor a kastélyt bővítették, régebbi részeit is reneszánsz stílusban alakították át. A várkastély a 17. század második felében a Bethlen Elek birtokába jutott, ő emelte az erődítéseket, a bástyákat, amelyekre a délnyugati sarokbástyán látható 1675-ös, a a középső épületeken pedig az 1684-es évszám utal. Bethlen Elek 1675-től vállalt feladatot az országgyűlésben. Belső-Szolnok vármegye főispánja, 1680-1690 között tanácsúr. 1692-ben az országgyűlés elnökévé választották. 1696-ban az országgyűlésen halt meg, Keresden temették el. Történetíróként, mecénásként is említhető. Bátyjának, Farkasnak segítő munkatársa volt Erdély történetét feldolgozó munkájában. Családja levéltárát rendezte, ő családja történetének és családfájának első összeállítója. Keresden jelentős könyvtárat hozott létre.1684-ben Keresden nyomdát állított fel. Itt nyomták Bethlen Farkas erdélyi kancellár Erdély históriáját. A kastélyt az államosításig a Bethlen-család birtokolta. A rendszerváltást követően hosszas ügyintézés és pereskedés után visszakapta a család a kastélyt, amelyet 50 évre a Dévai Szent Ferenc Alapítvány használatába adott. Jelenleg folynak az restaurálási munkálatok, bevezették az ivóvizet, az elektromos áramot, csatornázták, egyik szárnyát már lakhatóvá tették. A cél egy többrendeltetésű központ létesítése. Látogatható.
Bővebben
Szászkézdi Parasztvár
Maros megye délkeleti részén, Segesvár közelében található a szász nagyközség, melynek a nyugati szélén emelkedő hegy tetején egy tekintélyes vár romjai láthatók. A várat a 14-15. század fordulóján építették a meg-megújuló török támadások kivédésére. Ostromáról nem maradtak fenn adatok és kevés az a történelmi esemény is, amely hozzá fűződik. I. Apafi Mihály ide hívott össze erdélyi országgyűlést 1663-ban, amelyen az 1662-es marosszentimrei ítéleteket, a Kemény János fiára vonatkozók kivételével, megsemmisítették. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc idején, 1704-ben Sándor János vezetésével a kurucok Szászkézdet is elfoglalták, ám nemsokára újból a császáriak vették birtokukba. A 15. században épült a Kapu-, az Iskola- és a Fejedelem-torony, majd a 17. századig tovább bővült a vár és újabb tornyokat kapott: Paptorony, Lőportorony, Őrtorony, amelyek közül ez utóbbi ma már nincs meg. Szükség esetén a falak közé menekülhetett annak a hét falunak a lakossága, amely – feltételezhetően – közös erőfeszítéssel építette meg a várat: Szászkézd, Miklóstelke, Erked, Szászdályán, Szászkeresztúr, illetve a ma már nem létező Diawaldia és Adamsdorf. A vár a 20. század elején még épen állott, aztán gondozás hiányában rommá lett. Napjainkban A kategóriás műemlékké nyilvánították és felkerült az UNESCO Világörökség listájára is. Hogy a falak összeomlásával ne tűnjön el az értékes műemlék, a község polgármesteri hivatala egy 1,8 millió eurós, vissza nem térítendő támogatásból és 52 ezer saját hozzájárulásból újítja fel a parasztvárat a tervek szerint.
Bővebben
Szászkézdi erődtemplom tornya
Az E60-as nemzetközi műút mentén fekszik Szászkézd, amelynek legjelentősebb látványossága a falu központjában álló evangélikus templom és annak óratornya. A templomot egy 13. századi háromhajós románkori bazilika alapjaira építették 1493-1525 között. A csarnoktemplom mellett áll az eredetileg bástyának tervezett torony, amelyet erődítettek: két emelettel megemelték, falán lőréseket, a két méter vastag falain belül pedig védőfolyosót alakítottak ki. A torony sisakja nem véletlenül hasonlít a segesvári óratoronyéhoz, a középkorban ugyanis Szászkézd Segesvárral rivalizált a környék vezető városainak címéért. A segesvári őrtorony megépítése után 1677-ben harangtoronnyá alakították. Az 1714-es és 1791-es tűzvész annyira tönkretette, hogy többször újjá kellett építeni. Mai formáját 1830-ban nyerte el. 1986-ban egy földrengés súlyosan megrongálta, falai megrepedeztek. A templomot, amely az UNESCO Világörökség részét képezi, nemrég felújították, a torony renoválása 2020-ban fejeződött be.Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990
Bővebben