Isten csapása - Mezőkölpény
A Mezőség egyik legszebb kis települése a Nagyerdő mellett fekszik. Orbán Balázs úgy jellemzi, „olyan szép hegykebelben fekszik e falu, mely mindenkire, de főként a havas szülöttére kellemes benyomást fog tenni: a falut minden oldalról szép, lombdús erdők környezik, melyek a használt Nagyerdő elnevezést méltán kiérdemlik, lévén kétségtelenül a Mezőségnek legnagyobb és legszebb erdősége”.
A település melletti szakadékról azt tartja a nép, hogy isteni csapás nyomán keletkezett, amely egy juhászra sújtott le. A juhász ugyanis mások földjén legeltette juhait egy hosszú esőzés alatt, amíg a gazdák az állataikat karámban, istállókban tartották. Látta ezt a Jóisten, és megbüntette a juhászt: a nyáj alatt a föld beszakadt, a pásztor és a juhok pedig a mélység áldozatai lettek. A monda szerint ma is ott vannak a mezőkölpényi szakadék mélyén.
A falu Marosvásárhelytől északnyugati irányban, csupán 14 kilométerre fekszik, a Korhány hegyének tőszomszédságában. A turisták számára is könnyen megközelíthető. Közigazgatásilag az alig tíz kilométerre lévő Mezőcsáváshoz tartozik. A Komlód völgyéhez közel található, erdők, mezők, festői dombok és egy kis tó teszi még szebbé a helyet. A falu melletti magaslatokról szép kilátás nyílik a környékre – egyiken, a Borsos-hegyen több évszázadal ezelőtt vár állt, a hagyomány szerint a Vérpad nevű helyen csata zajlott a vár birtoklásáért. A hegy neve arra utal, hogy Borsos Tamás, Bethlen Gábor fejedelem megbecsült diplomatája – ő építtette a marosvásárhelyi várat – birtokolta ezt a helyet.
Kölpényben a székely főnemesi Kuun családnak is volt udvarháza, amelyet azonban 1912-ben lebontottak. A közeli Bocsok erdőt a történelmi adatok szerint maga Bocskai István fejedelem adományozta 1605-ben az edelényi csatában kitűnt tizenegy kölpényi harcosnak, az erről szóló levelet azonban nem Kölpényben, hanem a gyulafehérvári káptalan levéltárában őrzik.
Kölpény középkori temploma ma is áll, ez a település egyik látványossága: a kis templom terméskőből épült, 1708-ban végeztek rajta nagyobb átalakításokat, mellette egy fatorony látható. A középkorban teljes egészében katolikus lakosság a reformációt követően unitárius lett, majd visszatért a református valláshoz.
A faluban tett látogatás a táncház szerelmesei számára valóságos hazatalálás lehet: a messze földön híres mezőségi néptánc egyik fontos része a kölpényi táncrend, noha a faluban egyre kevesebbektől lehet ezt megtanulni. Mezőkölpény híres szülötte Szabó Teréz táncos, aki 2013 augusztusában vehette át a Népművészet Mestere címet.
A falu határain kívül, a környező dombokon is érdemes kalandoznunk: a magaslatok között felfedezhetünk egy kis halastavat, a Kölpényi-tó közepén pedig egy fogadót találunk. A meredek dombok, kis völgyek között barangolva azonban érdemes vigyáznunk, nehogy úgy járjunk, mint a juhait mások földjén legeltető juhász.
A település melletti szakadékról azt tartja a nép, hogy isteni csapás nyomán keletkezett, amely egy juhászra sújtott le. A juhász ugyanis mások földjén legeltette juhait egy hosszú esőzés alatt, amíg a gazdák az állataikat karámban, istállókban tartották. Látta ezt a Jóisten, és megbüntette a juhászt: a nyáj alatt a föld beszakadt, a pásztor és a juhok pedig a mélység áldozatai lettek. A monda szerint ma is ott vannak a mezőkölpényi szakadék mélyén.
A falu Marosvásárhelytől északnyugati irányban, csupán 14 kilométerre fekszik, a Korhány hegyének tőszomszédságában. A turisták számára is könnyen megközelíthető. Közigazgatásilag az alig tíz kilométerre lévő Mezőcsáváshoz tartozik. A Komlód völgyéhez közel található, erdők, mezők, festői dombok és egy kis tó teszi még szebbé a helyet. A falu melletti magaslatokról szép kilátás nyílik a környékre – egyiken, a Borsos-hegyen több évszázadal ezelőtt vár állt, a hagyomány szerint a Vérpad nevű helyen csata zajlott a vár birtoklásáért. A hegy neve arra utal, hogy Borsos Tamás, Bethlen Gábor fejedelem megbecsült diplomatája – ő építtette a marosvásárhelyi várat – birtokolta ezt a helyet.
Kölpényben a székely főnemesi Kuun családnak is volt udvarháza, amelyet azonban 1912-ben lebontottak. A közeli Bocsok erdőt a történelmi adatok szerint maga Bocskai István fejedelem adományozta 1605-ben az edelényi csatában kitűnt tizenegy kölpényi harcosnak, az erről szóló levelet azonban nem Kölpényben, hanem a gyulafehérvári káptalan levéltárában őrzik.
Kölpény középkori temploma ma is áll, ez a település egyik látványossága: a kis templom terméskőből épült, 1708-ban végeztek rajta nagyobb átalakításokat, mellette egy fatorony látható. A középkorban teljes egészében katolikus lakosság a reformációt követően unitárius lett, majd visszatért a református valláshoz.
A faluban tett látogatás a táncház szerelmesei számára valóságos hazatalálás lehet: a messze földön híres mezőségi néptánc egyik fontos része a kölpényi táncrend, noha a faluban egyre kevesebbektől lehet ezt megtanulni. Mezőkölpény híres szülötte Szabó Teréz táncos, aki 2013 augusztusában vehette át a Népművészet Mestere címet.
A falu határain kívül, a környező dombokon is érdemes kalandoznunk: a magaslatok között felfedezhetünk egy kis halastavat, a Kölpényi-tó közepén pedig egy fogadót találunk. A meredek dombok, kis völgyek között barangolva azonban érdemes vigyáznunk, nehogy úgy járjunk, mint a juhait mások földjén legeltető juhász.
