Történetek Hármasfaluból
A Kis-Küküllő jobb partján, Erdőszentgyörgy és Makfalva szomszédságában fekvő Hármasfalu 1950-ben jött létre, három falu – Csókfalva, Atosfalva és Székelyszentistván – egyesítése révén.
Az anyafalu Székelyszentistván volt. Itt található a mai falu 1880-ban épült református temploma, de a hagyomány szerint már Szent István király idejében állt itt egy ősi templom. Határában számos helyet hiedelmek öveznek, a Virgó nevű hely bányaüregeiről például azt tartják, hogy valósággal terem bennük az arany, amit rejtélyes idegenek rendszeresen leszüretelnek és elvisznek. A Keme bükke nevű határrész a nevét egy magyar vezérről kapta, a Kozmáné hegyesén pedig a néphagyomány szerint egy erőd állt. A várra felszerelt árbocon békeidőben fehér zászló lobogott, de ha vörös lobogót tűztek a vár ormára, az vészjelzésnek számított – a férfiak ilyenkor fegyvereiket magukhoz véve szaladtak megvédeni a várat és a falut. A szentistvániak tudni vélik, hogy II. Rákóczi Ferenc is gyakran vadászott e vidéken. Többször tábort is állíttatott a határ legfelső részén, amelyet ezért ma is a Fejedelem rétjének neveznek.
A másik falurész, Csókfalva nevének eredete Mátyás királyhoz kapcsolódik. A király egy alkalommal erre járt díszkíséretével, és mielőtt ihatott volna, népes kísérete, katonái mind felzavarták a falu kútjainak jó minőségű vizét. A király szinte szomjan maradt, de segítségére sietett egy szépséges parasztlány, akinek házát elkerülték a katonák. Onnan hozott tiszta vizet egy díszes kancsóban Mátyás királynak, aki köszönetképp a lány mindkét orcáját megcsókolta – a leányból Mátyás udvarhölgye lett, a falut pedig elkeresztelték Csókfalvának. Ugyanez a történet Szentistvánnál is felbukkan, csakhogy a legenda szerint ott maga Szent István király csókolt meg egy lányt, azért nevezték el róla a falut. Egy másik történet szerint Csókfalva alapítói nem tudták eldönteni, hogy falut vagy várost létesítsenek. Mivel a többség azt mondta, „csak falu legyen”, ebből alakult ki a település neve.
A harmadik faluban, Atosfalván is Rákóczi fejedelemhez kapcsolódó hiedelmet találunk: egy hadjárat során a fejedelem hársfát (ahogy a nép nevezi: zádokfát) ültetett a helységben, ez állítólag ma is áll. Orbán Balázs szerint úgy jött létre a mai Atosfalva, hogy egy pestisjárvány elől hat család ide menekült Szentistvánról – ezért előbb Hatosfalvának nevezték, később pedig a kezdőbetű elhagyásával kialakult mai neve.
Csókfalván az 1798-ban épült unitárius templom az egyik legszebb látnivaló, Székelyszentistvánon pedig a Barátosi-udvarházat érdemes mindenképp útba ejtenünk.
A gyönyörű udvarházak között, a zegzugos kis utcácskákon sétálva eszünkbe juthatnak a településhez kapcsolódó csókos történetek. Ha elfáradunk, fejedelmi módon pihenhetünk a szép hársfák árnyékában.
Az anyafalu Székelyszentistván volt. Itt található a mai falu 1880-ban épült református temploma, de a hagyomány szerint már Szent István király idejében állt itt egy ősi templom. Határában számos helyet hiedelmek öveznek, a Virgó nevű hely bányaüregeiről például azt tartják, hogy valósággal terem bennük az arany, amit rejtélyes idegenek rendszeresen leszüretelnek és elvisznek. A Keme bükke nevű határrész a nevét egy magyar vezérről kapta, a Kozmáné hegyesén pedig a néphagyomány szerint egy erőd állt. A várra felszerelt árbocon békeidőben fehér zászló lobogott, de ha vörös lobogót tűztek a vár ormára, az vészjelzésnek számított – a férfiak ilyenkor fegyvereiket magukhoz véve szaladtak megvédeni a várat és a falut. A szentistvániak tudni vélik, hogy II. Rákóczi Ferenc is gyakran vadászott e vidéken. Többször tábort is állíttatott a határ legfelső részén, amelyet ezért ma is a Fejedelem rétjének neveznek.
A másik falurész, Csókfalva nevének eredete Mátyás királyhoz kapcsolódik. A király egy alkalommal erre járt díszkíséretével, és mielőtt ihatott volna, népes kísérete, katonái mind felzavarták a falu kútjainak jó minőségű vizét. A király szinte szomjan maradt, de segítségére sietett egy szépséges parasztlány, akinek házát elkerülték a katonák. Onnan hozott tiszta vizet egy díszes kancsóban Mátyás királynak, aki köszönetképp a lány mindkét orcáját megcsókolta – a leányból Mátyás udvarhölgye lett, a falut pedig elkeresztelték Csókfalvának. Ugyanez a történet Szentistvánnál is felbukkan, csakhogy a legenda szerint ott maga Szent István király csókolt meg egy lányt, azért nevezték el róla a falut. Egy másik történet szerint Csókfalva alapítói nem tudták eldönteni, hogy falut vagy várost létesítsenek. Mivel a többség azt mondta, „csak falu legyen”, ebből alakult ki a település neve.
A harmadik faluban, Atosfalván is Rákóczi fejedelemhez kapcsolódó hiedelmet találunk: egy hadjárat során a fejedelem hársfát (ahogy a nép nevezi: zádokfát) ültetett a helységben, ez állítólag ma is áll. Orbán Balázs szerint úgy jött létre a mai Atosfalva, hogy egy pestisjárvány elől hat család ide menekült Szentistvánról – ezért előbb Hatosfalvának nevezték, később pedig a kezdőbetű elhagyásával kialakult mai neve.
Csókfalván az 1798-ban épült unitárius templom az egyik legszebb látnivaló, Székelyszentistvánon pedig a Barátosi-udvarházat érdemes mindenképp útba ejtenünk.
A gyönyörű udvarházak között, a zegzugos kis utcácskákon sétálva eszünkbe juthatnak a településhez kapcsolódó csókos történetek. Ha elfáradunk, fejedelmi módon pihenhetünk a szép hársfák árnyékában.
