Csombod vitéz - Sóvárad, Kibéd

Kibéd és Sóvárad határán, egy magaslaton állt egykor Csombod vitéz vára, amelynek kútjában a mondabeli vitéz sok-sok kincset rejtett el. Erős, magas, harsány hangú várúr volt Csombod – annyira, hogy amikor elkiáltotta magát: „Csombod vitéz indul!”, mindenki meghallotta, és senki sem mert a várból levezető útra lépni. Úgy tartják, a vitéz a vár alatti domb belsejébe alagutat ásatott, és sokáig sikeresen védte az ellenségtől a dombra épített erődítményt. Ám egyszer a tatárok akkora sereggel érkeztek a vár alá, hogy kénytelen volt belátni, nem tudja felvenni a harcot a túlerővel vagy a kiéheztetéssel. Ezért úgy döntött, hogy katonáival elhagyja a várat, de előbb kincseit a föld gyomrába rejtette. A közeli Hallgató-tetőre menekültek, ahol csendben várták, hogy a kutyafejűek elvonuljanak, ám azok tőrbe csalták az embereket. A kincs ma is ott rejtőzik a domb belsejében, megtalálójára várva.Sóvárad környékén – mint a neve is mutatja – vár vagy várak, kisebb erődítmények állhattak. 

Marosszéken több hasonló erőd is állt a középkorban, a sóváradi a székely várrendszer egyik láncszeme lehetett, amely a tudományos kutatások szerint valóban egy tatár betöréskor pusztulhatott el. Ha Csombod vitéz kincsét nem is találjuk meg, a környéken mégiscsak érdemes gyalogtúrára indulni, és beleképzelni a magunkat a mondabeli idők történéseibe, végigjárni a beszélő helyneveket. Csombod várának feltételezett helyével párhuzamosan ugyanis fut egy másik dombsor, amely lenyúlik egészen a Kis-Küküllő partjáig. Az első ormot Örömök dombjának nevezik, a néphit szerint azért, mert a Csombod várát ostromlók vezére a vár bevétele után ott mulatott, ünnepelte győzelmét. 

Az erdők, legelők által szegélyezett Sóvárad híres a székely kapuiról és jellegzetes parasztházairól, református templomáról. Falumúzeum is működik benne. A település mellett több sós vizű, gyógyhatású forrás fakad. Ezek egyike Csombod vára alól ered – úgy tartják, vizét a várúr kincse festi vörösre.