Csergő Kata - Nyárádmagyarós (Bekecs-tető, Kata kútja, Várbérc)

Évszázadokkal ezelőtt még nem létezett Nyárádmagyarós falu a Felső-Nyárád mentén. A hagyomány szerint a székelyek a környékbeli dombok egyikén várat építettek, innen a ma is használatos Várbérc helynév. A tatár hordák egyike ezt a kicsi, de erős várat is ostromolni kezdte. Bizonyára be is vette volna, és az oda menekülteket rabszíjra fűzi, ha a székelyek nem állnak a sarkukra. Volt közöttük egy jól megtermett, magas, erős leány, Csergő Kata, aki Jeanne d’Arc-éhoz hasonló bátorságával harcra, ellenállásra buzdította a férfiakat. A csapat élére állt, karddal és fokossal tanította móresre a tatárokat, míg a maroknyi védő az utolsó kutyafejűt is messzire kergette a völgyből. Csergő Kata hőstettének emlékére az egyik helybéli forrást Kata kútjának nevezték el, amelyből az idelátogató turisták is olthatják szomjukat. Orbán Balázs szerint a tatárok később mégis lerombolták a várat, így a helyiek felhagyták annak romjait, és távolabb telepedtek le. 

A festői szépségű kis völgyben elterülő Magyarós nem a várvédő hősökről, hanem a körülötte levő sok-sok mogyoróbokorról kapta a nevét. A falu fölött húzódó másik magaslaton, a Bekecs-tető szent helynek számít, tisztásán egykor kápolna állt, a helyén álló új építmény ma is látogatható. A tetőről belátható majdnem az egész Nyárád mente, az egykori székely–tatár csatározások helyszíne. A turisták számára kikapcsolódást adó különleges tölgyerdők és vadvirágos rétek szegélyezik – mintha az idő is megállna, amikor a látogató kiül a tetőre, és végignéz a vidéken, hiszen szép időben akár a Hargitáig is ellátni.Nemcsak a tatárjárást, hanem az első világháborút is megsínylette a falu. A hős honvédeknek emelt, szintén helyi látványosságnak számító emlékmű több mint száz éve áll rendületlenül a Bekecsen. Akárcsak hős elődjük, a mondabeli Csergő Kata, ők is a székelyek híres bátorságról tettek tanúbizonyságot.