Legends

Marosvécsi hiedelmek

Marosvécsi hiedelmek
A Felső-Maros mente egyik legimpozánsabb építménye Marosvécsi várkastély – építéséhez és történetéhez megannyi legenda, monda és néphiedelem kapcsolódik. 
Az egyik monda szerint a vár első lakói óriások lehettek. Ezeka lények olyan hatalmas termetűek voltak, hogy ha a másfél óra járóföldre lévő Magyaró melletti Zászpád várában élő társaiktól szitát kértek, azok egy mozdulattal átnyújtották nekik. Hiedelmek keltek szárnyra arról is, hogy a vécsi domboldalban több alagút húzódik, ezek egyike a folyó túlpartján álló holtmarosi erőddel köti össze a várat. 

A kastély alatti kaszálón és az erdőben tündérek éltek, akik mindig éjfélkor jöttek elő, és a Gödörhát patakjában fürödtek. A közeli Alsóidecsről pedig azt tartja a néphagyomány, hogy az ottani Leányvárban, más néven Spitzburgban (németül „hegyes várban”) kincsek voltak elrejtve. A 13. században szászok telepedtek meg itt – ők azt tartották, hogy az óriások eltűnésük után mérhetetlen kincset hagytak a hegy gyomrában. 

A ma Kemény-kastélyként ismert marosvécsi építmény – az azt övező hiedelmek jó részével ellentétben – nagyon is valóságos: amellett, hogy az erdélyi magyar irodalom egyik bölcsője, az egyik legrégebbi, ma is álló Maros megyei műemlék. Építése a 15. század közepére tehető, a kastélyt az addigi erődítmény helyére emelték. Mai formáját a következő században nyerte el – az Erdélynek fejedelmet is adó Kemény család 1648 után kapta meg a várat és a birtokot, amely a kommunizmus évtizedeit leszámítva végig a tulajdonában maradt. 

A híres kastélykertben tartották az 1920-as és ’30-as években a Helikon irodalmi találkozókat báró Kemény János író, mecénás vezetésével. Ma is áll a híres kőasztal, amelyet Kuncz Aladár emlékére Kós Károly tervezett és faragtatott a harmincas évek elején. A kőasztal közelében temették el Kemény János írót és feleségét, 2000-ben pedig sírjuk közelében helyezték el Wass Albert író hamvait. 

A hely másik nevezetessége a várkastély szomszédságában álló, torony nélküli református templom. A Kemény család építtette 1727-ben, a művészettörténészek az erdélyi egyházi építészet egyik legegységesebb rokokó tereként emlegetik. A várkastélyba látogató turisták számára a templom is egy kihagyhatatlan látnivaló. 
Marosvécsen, a várkastélyban és a domboldalakon ma már nem járnak óriások – az erdélyi magyar irodalom óriásainak szellemei viszont ott lehetnek valahol a Kemény-kastély zegzugaiban, illetve a sok magasztos szót és gondolatot hallott kertjében. 

A weboldalunk sütiket alkalmaz

Weboldalunk sütiket használ, a funkcionalitás és teljesítmény fejlesztésére. Kérjük, fogadja el őket az oldal jobb használhatósága érdekében. Bővebben: Adatvédelmi szabályzat

background-image-for-checkout-overlay