Fejedelmek aranya - kiállítás
Sep-08
Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben
időszaki kiállítás a Maros Megyei Múzeumban
időszaki kiállítás a Maros Megyei Múzeumban
A Maros Megyei Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, a Csíki Székely Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum közreműködésével nyitja meg a Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben című időszaki kiállítást. A széles együttműködésben megvalósuló, nagyszabású tárlat 2024. július 22-től látható a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, ahol az erdélyi fejedelmek hatalmát megjelenítő kincseket első alkalommal lehet megcsodálni.
Helyszín: Kultúrpalota, 2. em., időszaki kiállítótér
A kiállítás megtekinthető: 2024. júl. 22 – 2024. nov. 24
Megnyitó: hétfő, 2024. júl. 22, 18 óra
Kurátor: dr. Tóth Csaba (Magyar Nemzeti Múzeum)
A kiállítás megtekinthető: 2024. júl. 22 – 2024. nov. 24
Megnyitó: hétfő, 2024. júl. 22, 18 óra
Kurátor: dr. Tóth Csaba (Magyar Nemzeti Múzeum)
A kiállítás az Erdélyi Fejedelemség történetét elsősorban az uralkodói reprezentáció szemszögéből mutatja be. Kiindulópontját a 16–17. századi erdélyi vereteken feltűnő fejedelemábrázolások adták. A Kultúrpalotában ennek megfelelően többszáz érmét, illetve kivételes értékkel bíró díszfegyvereket, ékszereket, viseleti tárgyakat tekinthetnek meg a látogatók. A tárgyak mennyisége és sokszínűsége a kordivat ábrázolása mellett a kora újkori erdélyi fejedelemség gazdasági és politikai erejét is érzékelteti.
A Magyar Nemzeti Bank 2015-ben vásárolta meg Törő István galériatulajdonostól a 220 darab 16–17. századi erdélyi tallérból álló, számos numizmatikai ritkaságot tartalmazó, páratlan értékű gyűjteményét. A fejedelmi tallérokat a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthették meg első ízben a látogatók, a 2016-ban megnyitott Tündérkert ezüstje cimű kiállításon. 2017-ben indult útjára a Fejedelemi kincsek – Erdélyi tallérok vándorkiállítás, amelyben a Törő-kollekciót a Nemzeti Bank gyűjteményéből származó korabeli verőtövekkel, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum erdélyi fegyvergyűjteményének értékes darabjaival egészítették ki. A Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben című kiállítás az említett tárlatok anyagának fölhasználásával és annak további gazdagításával, határokon átívelő intézményi együttműködés eredményeként született meg és kerül bemutatásra Csíkszereda után Marosvásárhelyen is.
A Magyar Nemzeti Bank 2015-ben vásárolta meg Törő István galériatulajdonostól a 220 darab 16–17. századi erdélyi tallérból álló, számos numizmatikai ritkaságot tartalmazó, páratlan értékű gyűjteményét. A fejedelmi tallérokat a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthették meg első ízben a látogatók, a 2016-ban megnyitott Tündérkert ezüstje cimű kiállításon. 2017-ben indult útjára a Fejedelemi kincsek – Erdélyi tallérok vándorkiállítás, amelyben a Törő-kollekciót a Nemzeti Bank gyűjteményéből származó korabeli verőtövekkel, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum erdélyi fegyvergyűjteményének értékes darabjaival egészítették ki. A Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben című kiállítás az említett tárlatok anyagának fölhasználásával és annak további gazdagításával, határokon átívelő intézményi együttműködés eredményeként született meg és kerül bemutatásra Csíkszereda után Marosvásárhelyen is.
Tudták, hogy...
–A fejedelmek önreprezentációjában mind a ceremóniák alkalmával, mind a különböző művészeti alkotásokon uralkodói hatalmuk kifejezésére leginkább a buzogányt, katonai erejük megjelenítésére a szablyát használták.
–A saját családi címernek, hatalmi szimbólumként a pecséteken vagy az érmék hátlapjain történő ábrázolása az összes erdélyi fejedelem gyakorlatára jellemző.
–A fejedelemségben jórészt a nagy értékű aranyforintok vagy más elnevezéssel dukátok, tallérok és ezek többszöröseinek a kibocsátása folyt, több fejedelemnek nem is ismert kis értékű aprópénze. Ez két okra vezethető vissza: egyrészt a terület nemesfémben való gazdagságára, amely előfeltétel volt, másrészt az Oszmán Birodalomnak fizetett – kezdetben évi tíz-, majd később tizenötezer aranyforint – adóra, amelyet az csak „jó” pénzben, aranyforintban vagy tallérban volt hajlandó elfogadni.
–Az Erdélyi Fejedelemség történetének egyik legkiemelkedőbb forráscsoportját az oklevelek jelentik. A privilégiumok, azaz kiváltságlevelek nemcsak család-, politika-, hely- és művelődéstörténeti adatokkal szolgálnak, hanem bemutatják a korszak egyik írott anyagának szerkezetét és nyelvezetét is. A diplomákat téglalap alakú pergamenre írták, latin nyelven, és a szöveg végén a kibocsátó aláírása, valamint függőpecsétje hitelesítette azt. A kiállítás témája szempontjából nagyon fontos ezen dokumentumoknak két része is: az oklevél intitulatiója, amelyben az uralkodó címeit olvashatjuk, valamint a függőpecséteken látható címerek. Mindkét alkotóelemet azuralkodói reprezentáció jegyeként is vizsgálhatjuk.
A kiállítás sokkal többet kínál a fejedelmi éremkincs hagyaték számbavételénél és bemutatásánál. Az említett tárgykategória mellett feltűnő ötvös remekek, díszfegyerek, viseletek és tartozékaik nem csupán a korszak divatját és a fejedelem reprezentációs igényeit világítják meg, hanem a kora újkori erdélyi fejedelmi udvari kultúrába is betekintést nyújtanak.
A kiállításmegnyitóra 2024. júl. 22-én 18 órától kerül sor. A kiállítás 2024. nov. 24-ig látogatható a Kultúrpalotában levő időszaki kiállítótérben (jobb szárny, 2. em.), keddtől péntekig 09.00 és 16.00, szombat–vasárnap 09.00 és 14.30 óra között. Hétfőn zárva. A belépőjegy ára 25 lej, a kedvezményes nyugdíjas belépő 12 lej, a kedvezményes diákjegy 6 lej.
–A fejedelmek önreprezentációjában mind a ceremóniák alkalmával, mind a különböző művészeti alkotásokon uralkodói hatalmuk kifejezésére leginkább a buzogányt, katonai erejük megjelenítésére a szablyát használták.
–A saját családi címernek, hatalmi szimbólumként a pecséteken vagy az érmék hátlapjain történő ábrázolása az összes erdélyi fejedelem gyakorlatára jellemző.
–A fejedelemségben jórészt a nagy értékű aranyforintok vagy más elnevezéssel dukátok, tallérok és ezek többszöröseinek a kibocsátása folyt, több fejedelemnek nem is ismert kis értékű aprópénze. Ez két okra vezethető vissza: egyrészt a terület nemesfémben való gazdagságára, amely előfeltétel volt, másrészt az Oszmán Birodalomnak fizetett – kezdetben évi tíz-, majd később tizenötezer aranyforint – adóra, amelyet az csak „jó” pénzben, aranyforintban vagy tallérban volt hajlandó elfogadni.
–Az Erdélyi Fejedelemség történetének egyik legkiemelkedőbb forráscsoportját az oklevelek jelentik. A privilégiumok, azaz kiváltságlevelek nemcsak család-, politika-, hely- és művelődéstörténeti adatokkal szolgálnak, hanem bemutatják a korszak egyik írott anyagának szerkezetét és nyelvezetét is. A diplomákat téglalap alakú pergamenre írták, latin nyelven, és a szöveg végén a kibocsátó aláírása, valamint függőpecsétje hitelesítette azt. A kiállítás témája szempontjából nagyon fontos ezen dokumentumoknak két része is: az oklevél intitulatiója, amelyben az uralkodó címeit olvashatjuk, valamint a függőpecséteken látható címerek. Mindkét alkotóelemet azuralkodói reprezentáció jegyeként is vizsgálhatjuk.
A kiállítás sokkal többet kínál a fejedelmi éremkincs hagyaték számbavételénél és bemutatásánál. Az említett tárgykategória mellett feltűnő ötvös remekek, díszfegyerek, viseletek és tartozékaik nem csupán a korszak divatját és a fejedelem reprezentációs igényeit világítják meg, hanem a kora újkori erdélyi fejedelmi udvari kultúrába is betekintést nyújtanak.
A kiállításmegnyitóra 2024. júl. 22-én 18 órától kerül sor. A kiállítás 2024. nov. 24-ig látogatható a Kultúrpalotában levő időszaki kiállítótérben (jobb szárny, 2. em.), keddtől péntekig 09.00 és 16.00, szombat–vasárnap 09.00 és 14.30 óra között. Hétfőn zárva. A belépőjegy ára 25 lej, a kedvezményes nyugdíjas belépő 12 lej, a kedvezményes diákjegy 6 lej.
