Templomok
Vártemplom - Marosvásárhely
Marosvásárhely és Székelyföld legjelentősebb későgótikus műemlék épülete a marosvásárhelyi várban található református templom.A 14. században Székelyvásárhelyen megtelepedő ferencesek a 15. század első felében fejezték be kolostorukat, ennek szerves részeként a templom építését. A középkor folyamán búcsúengedéllyel rendelkező, a térség vallási és hitéletében központi szerepet betöltő kolostorban, a régészeti feltárások eredményei szerint oktatási tevékenység is folyt, falai között könyvtár és könyvmásoló műhely működött, környezetében intenzív kézműves tevékenység folyt. A 16. század közepén a kolostor a reformátusoké lett, akik a hajdani épület tereinek némelyikét megőrizték és új funkcióval látták el. A régi sekrestye fölött jött létre, országgyűlési rendeletre, a Schola particula, a későbbi református gimnázium őse. A 17. század folyamán a Vártemplom számos református zsinat és több mint harminc erdélyi országgyűlés helyszíne volt. A 17–18. század folyamán károkat szenvedő templomot több ízben is felújították. 1693-ban készült kazettás mennyezetéből csupán két tábla maradt fenn. A külsejében gótikus stílusú templomhajó 1791-ben, Türk Antal építész munkálatai nyomán nyerte el mai barokk formáját. A középkori arculatát őrző szentély és sekrestye eredeti boltozatait a 20. században új boltozatokkal helyettesítették. A templom belső bútorzata a 19. század első felében készült.Azok közé a ritka templomok közé tartozik a vártemplom, amelyekben két orgona működik. A szentélyben a Johann Prause által épített orgona, míg fent a karzaton a Klassmeyer Ernst hangszere szokott megszólalni egy-egy hangverseny alkalmával. A falkutatás során Szent Lászlót ábrázoló freskókat is találtak, amely igazi ritkaságnak számít városi környezetben.
Bővebben
Római Katolikus Plébániatemplom - Marosvásárhely
A jezsuiták Marosvásárhelyre a Habsburg-ház rekatolizációs törekvéseinek jegyében érkeztek. A barokk székesegyházakra jellemző alaprajzú templomot építettek a Maros parti városban. A Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébániatemplom alaprajza téglalap alakú. A fülkés főhajóhoz kétoldalt 3-3 oldalkápolna csatlakozik. A szentély egyenes, két oldalról sekrestye és kápolna fogja közre, itt alakították ki az oratóriumot. A kápolnák és az oratórium felett oldalkarzatok húzódnak mindkét oldalon. A három árkáddal kialakított nyugati karzat mellvédjén stukkódíszeket láthatunk, és ide helyezték el az 1869-ben készített Moser gyártmányú orgonát is. A szentély és az északi kápolnasor alatt kripta húzódik, több fontos helyi katolikus személyiség sírjával. Az egykori piac térre néző Plébánia épületét a jezsuiták kolostoraként tartották számon. Ez a sarokház a város kevés XVII. századi polgárhazaként (Nagy Szabó Mihály) érdemel kiemelt figyelmet, itt található a város egyik legrégebbi falfelirata is.
Bővebben
Urunk Mennybemenetele Ortodox Katedrális
Erdély Romániával való egyesítése közvetlen következményekkel járt az egykori fejedelemség Ortodox Egyháza szervezésére vonatkozóan. 1925-ben kiadnak egy törvényt, ami megerősíti az egységet az egész országban. Ugyanebben az időszakban az ortodox felekezetű lakosság számarányához mérten valódi vállalkozásként indul Erdély városaiban az egyházi épületek emelése. A román-ortodox szellemiség 1918 utáni felvirágzásának bizonyítékai a kolozsvári, gyulafehérvári, temesvári és marosvásárhelyi impozáns templomok. Az ortodox katedrális az első román költségeken emelt épület Marosvásárhely központjában, egy az Osztrák-Magyar Monarchia építészeti stílusában keletkezett épületegyüttes körében. A jobb oldalán áll a jezsuita szerzetesrend által építtetett barokk stílusú Római Katolikus Templom, míg a bal oldalán a Köpeczi Tamás Ház, a Lábas Ház, az Apolló Palota és a Ferences Templom Tornya van (a templomot a Nemzeti Színház építésekor bontották le).A város történelem során való fejlődését figyelemmel kísérve egyértelművé válik, hogy e templom építése szimbolikus értékű, ami által világossá válik a Nagy Egyesítés utáni politikai, társadalmi és felekezeti realitás.Forrás: cultura.inmures.ro
Bővebben
Angyali Üdvözlet Templom - Marosvásárhely
A marosvásárhelyi Angyali üdvözlet katedrális, ismert nevén kiskatedrális a belvárosban, a polgármesteri hivatal mellett található. Mérete nem egy kisebb katedrálist idéz, hanem inkább egy nagyobb kápolnáéhoz hasonló. Az 1926-1936-ban épült templomot a római Szent Péter-bazilika mintájára tervezték, innen ered az elnevezése. 1936. szeptember 8-án szentelték fel. 1948-ban a kommunista karhatalom betiltotta a görögkatolikus egyház működését, ezért a templomot a görögkeletiek kapták meg. A román görögkatolikus egyház többször kérvényezte az épület visszaszolgáltatását, de ez még nem történt meg.
Bővebben
Unitárius templom - Marosvásárhely
A Bolyai-téri unitárius templom építését 1929. június 28-án kezdték meg az alapkő letételi ünnepéllyel. A tervrajzot Patrovits Kálmán készítette, az építési munkálatokat Bustya Lajos építőmester vezette. Az ünnepélyes felszentelésre 1930-ban került sor Dr. Boros György püspök jelenlétében. A szecessziós jellegű templom építését részint a marosvásárhelyi hívek adományából, nagyobb részben pedig telkek értékesítéséből és a marosszentkirályi birtok eladásából fedezték. Az orgona Bustya János adománya.Forrás: wikipedia
Bővebben
Status quo ante Zsinagóga - Marosvásárhely
Az izraelita hitközösség tehetős tagjainak adományaiból épített zsinagógát (1899-1900, tervezte Jakob Gartner) a marosvásárhelyi hitközösség egyedüli működő templomaként tartják számon. Korábban az utcában állott egy klasszicista stílusú úgynevezett szefárd imaház, mely a zsidó közösség növekedésével egyre szűkebbnek bizonyult. A Dávid házának címzett zsinagóga Erdély egyik legnagyobb izraelita tempoma. A belváros mellékutcájában (régi Iskola, ma Aurel Filimon utca) található épület eklektikus stílusú, tornyát virágos rozetták, az árkádos portikuszt pedig egy nagyobb virágmotívumos rozetta díszíti. Az épület stílusa arányosan ötvözi Nyugat-Európa és a közel-kelet (mór) világ sajátos stílusjegyeit. A párját ritkító épület avatása 3 napon és 3 éjjelen keresztül tartott, mint ahogy ezt a mesékből is megtudhattuk. A Zsinagóga nem csak az imádkozás és Isten dicsőítésének adott otthont, hanem beszélgetéseknek, találkozásoknak és koncerteknek is. A Zsinagóga közvetlen szomszédságában 2018 júniusától zsidó múzeum működik.
Bővebben
Hegyi templom - Segesvár
A segesvári várban, ha az 1642-ben épült fedett falépcsőn a Várhegyre, vagy ahogy még mondják, az Iskolahegyre felkapaszkodunk, a 17. században épült szász iskola mellett kanyarog az út a Várhegy legmagasabb pontjára, ahol Erdély gótikus építészetének egyik remekmívű evangélikus temploma áll. A szászok Bergkirchének, azaz hegyi templomnak nevezik. Az eredetileg külön fallal védett templomot egy 12. századi román stílusú kápolna helyén kezdték építeni 1350-ben, majd 1429-1488 között átépítették. Az építkezés utolsó szakaszának vezetője a felső-ausztriai Jakob Kendlinger mester volt. 1838-ban állították helyre a korábbi földrengés okozta károkat. A templom épületében igen jelentős számú gótikus építészeti elem található: hosszanti kar, csúcsíves boltozat, boltíves ablakok, előkovácsolt kőhomlokzat, a külső falakat tartó gátpillérek, a kapuzat díszes keretezése. A külső részen a karzat dél-keleti oldalán szobrok is láthatók, amelyek egykor egy nagyobb jelenet részei lehettek. Ritka értéküket emeli az a tény, hogy Erdélyben csekély számban maradtak fenn gótikus szobrok. A vártemplom alatt, a falakon kívül van a segesvári evangélikus temető, ahol több neves szász személyiség alussza örök álmát.
Bővebben
Kolostortemplom - Segesvár
Az óratoronytól északra a várfalakon belül található a 13. században épült egykori domonkos kolostortemplom. Egy 1298-as dokumentum szerint VIII. Bonifác pápa bűnbocsánatot hirdetett mindazoknak, akik részt vesznek a templomban tartott miséken. A templomot az évszázadok során többször is átépítették, átalakították. Így például a 15. században nyerte el gótikus formáját. A tetőzetet megemelve a kápolnát háromhajós csarnoktemplommá alakították át. 1508 és 1510 között a kolostor hajótörzsét tartó építészeti elemeket újraépítették. 1676-ban tűz pusztított a várban, ami a templomban is jelentős károkat okozott. Újra kellett fedni a tetőzetet, ismét labra állítani a templomtornyot, és bebútorozni a templombelsőt. 1886-ban, a vármegyeháza építésekor pedig ezeket a toldalékokat részben lebontották. Ma egy monumentális és egyszerű, minden külső díszétől megfosztott templomot láthatunk, amelynek figyelemre méltó a karzat menti, a homlokzati és keleti oldalon nyitott boltíves hosszanti ablakai, a két oldalsó kőlábból kidomborodó főbejárata, valamint az északi falán látható, 1570-ből származó reneszánsz stílusú kőkeretezése. A 17. században készült – Johann West és Jeremias Stranovius mesterek jóvoltából – a festett oltár, akárcsak az orgona. Ezeken kívül még számos műtárgyat őriz a templom: egy 1440-ből származó biblikus és virágmotívumokkal díszített bronz keresztelőmedencét, valamint 39 darab, a 17. századból származó anatóliai szőnyeget, amelyet a szász települések szokása szerint, a város tehetős kereskedői adományoztak.
Bővebben
Szászkézdi erődtemplom
Egykor, a 13. században egy háromhajós románkori bazilika állt ott, amelynek alapjaira 1493 és 1525 között az evangélikus templomot építenek. A templom – amelyet Szent Istvánnak ajánlottak fel, – több más erődtemplomnak szolgált mintául Erdélyben. Az UNESCO Világörökségének részét képezi, a falun áthaladva nem lehet nem észrevenni, hiszen a főút mellett áll, nemrég felújított tornyával és csarnoktemplomával. Külső falán az „Ihesus Vrist...1496...” töredék olvasható, ami arra utalhat, hogy ekkor fejezték be a szentély gótikus átalakítását. A 18. századra teszik a barokk oltárát, szószékét és szenteltvíztartóját. Az óratorony a segesvári hasonló tornyot juttatja eszünkbe, nem véletlenül. A két település között évszázados versengés folyt, ami végül a kerített várossá szerveződött, kiváltságokkal megerősített Segesvár javára dőlt el. A 16. században épült védőművet a 19. században lebontották. A szászkézdi evangélikus egyház 1766-os összeírásában 482 férfi és 526 asszony szerepel. 1786-ban 42 polgár, 180 szabadrendű szász paraszt, 168 zsellér és 37 újparaszt (cigány) lakott.
Bővebben
Erdőszentgyörgyi református templom
A gótikus stílusban épült, középkori eredetű református templom építésének ideje az 1200-as évek végére tehető. Az évszázadok folyamán a templom több változáson, felújításon ment keresztül, amíg a jelenlegi formáját elnyerte. Ilyen jelentős felújítás történt 1758 és 1760 között, amikor gróf Rhédey Zsigmondné báró Wesselényi Kata hozzájárulásával festett kazetták kerültek a hajó mennyezetére, valamint a régi kőtemplomot és tornyot kívül-belül megújították, szószéket és szószékkoronát helyeztek a templomba (mindkettő Sipos Dávid alkotása). Ugyanebben az időszakban ácsolták a templom magas fedélszerkezetét és a nyugati részén lévő karzatát, ekkor kerül a Wesselényi címer freskója a szentély mennyezetére. A templom főjavítása 1935-ben kezdődött abból az összegből, amelyet Victoria Mary, brit királyné nagyanyja emléke iránti kegyeletből ajándékozott. A templom alatt egy kripta található, amelyet 1614-ben a pestis járvány miatt befalaztak. Itt alussza örök álmát Erdőszentgyörgy leghíresebb személyisége, Rhédey Claudia, a württembergi herceg korán tragikusan elhunyt neje.
Bővebben.png)
Szászrégeni római-katolikus templom
A kései barokk stílusban épült értékteremtő római-katolikus templomot Mária Terézia idejében építették, és 1781-ben fejezték be. Az ablakokat helyetesítő 12 vitrázsi a magyar nemzet több kiemelkedő alakját, királyokat és védőszenteket ábrázol.
Bővebben
Szászrégeni református templom
Bocz Elek lelkipásztor kezdeményezésére, Alpár Ignác tervei alapján, Müller János építőmester kivitelezésében épült a szászrégeni református templom 1889-90-ben. Szász Ferenc püspök szentelte fel 1890 őszén, bár a teljes berendezése még sokáig elhúzódott. Az orgonát 1905-ben építették meg, a szószéket 1939-ben, az oldalsó karzatokat pedig 1977-ben.Térformálása hagyományos, a historizmus jellemzi, tervezője az erdélyi építészeti hagyományokat is szem előtt tartotta. Építésének századik évfordulójára Molnár Dénes grafikusművész egyedi kazettás mennyezettel, 180 darab festett kazettával látta el a templomot, amelyek erdélyi templomokat ábrázolnak. A szószék melletti szentély két üvegablakát Dávid Júlia képzőművész festette 2009-ben. A templomban évente kórustalálkozókat szerveznek.
Bővebben.png)
Evangélikus templom - Szászrégen
Szászrégent az első írásos emlékek 1228-ban említik Regun néven. A 12. században a még gyéren lakott települést rajnai német telepesekkel népesítik be, akik nem csak otthonra találtak itt, de szorgalmukkal, tudásukkal fellendítették a település gazdasági és társadalmi életét. Az evangélikus templomról azt tartják, hogy a város legrégebbi építménye, amely 1330-ban épült. Erről a középkori Erdély legrégebbi latin nagybetűs felirata tanúskodik. A 15. és 18. századokban számos átalakításon esett át, de mindaz a szépségét nem károsította. Az építészeti remekmű olyan értékes részlettel bír mint a gótikus ablak árkádjának levéldíszítése, amely 1400-ból származik és Erdélyszerte egyedi alkotásnak számít. A gótikus templom Mária tiszteletére épült, ami a szerkezetét illeti háromhajós bazilika, a főhajóba beugró nyugati toronnyal és sokszögzáródású főszentéllyel. Tornyának első emeletéről egy karzat nyílik a főszentély irányába. Szászrégen bíráskodási jogáról a 47 méter magas templomtorony és 4 kisebb fiatorony tudósít. A templom orgonáját hangversenyeken szólaltatják meg a rendszeresen ott koncertező hazai, illetve nemzetközi hírű orgonaművészek. Az evangélikus templom ma Szászrégen jelképévé vált.
Bővebben.png)
Fatemplom - Szászrégen
A szászrégeni fatemplomot Petru Maior templomaként is ismerik, egyedüli román műemlék a városban, amely nemzeti értékkel bír és amelyet a Műemlék Lajstromba iktattak. A kis fatemplom történetét leginkább a szóbeszédből ismerjük: állítólag maakedón kereskedők kezdeményezésére került ide Moldvából. Más feltételezés szerint viszont a románok építették a makedónok kezdeményezésére a 18. század első felében. A moldvai hatást leginkább a templom alaprajza őrzi, amely nem más mint egy kereszt három mellékhajóval. 1760-ban készítették az ikonosztázt, amelynek királyi kapuját 6 medál díszíti dekoratív környezetben. Ennek egy szőlőfürt a jelképe. A királyi szentképeket temperával festették, ezek két festő kezeművét őrzik. A Szűzanya a Kisdeddel és Deisis Toader Zugrav alkotásai, amelyek 1747-ből származnak, míg Szent Miklós és Szent Mihály Arkangyal képeit 1744-ben készitik. A főoltári festményt Toader Popvici Zugrav készítette. 1791-ben Petru Maior kezdeményezésére a templomot tornáccal és haranglábbal egészítik ki. A templom nyugati részéhez hozzáadott tornác miatt le kellett mondani a déli oldalú bejáratot. 1857-ben újabb javítási munkálatok következtében újjáépítik a főoltárt és 6 - angyalokkal díszített - pilasztert építenek hozzá. A Rómával Egyesült Görög-katolikus egyház felszámolása után, 1948-1984 között a templom elhagyatottá válik, majd ezek után 1995-ig újra megnyitja kapuit.
Bővebben
Ferences kolostor - Mikháza
A Szent István király oltalmába ajánlott templom nyugati homlokzatán olvasható évszám (1678) az építkezés befejezésének időpontját jelöli. A déli, Szent Ferenc-mellékoltár alatt szerzetesek és az egyházat támogató főúri családok kettős sírboltja található. A templomhajó falán és oszlopain jeles szerzetesek, a csicsókeresztúri Torma család, valamint a báró Bornemisza család emléktáblái láthatók. Oktatástörténeti szempontból jelentős, hogy a zárdában 1669-től több mint egy évszázadon át gimnázium, majd ennek Marosvásárhelyre történt áthelyezése után főelemi iskola működött.
Bővebben
Unitárius templom - Nyárádszentlászó
A zsindellyel borított és deszkakerítéssel övezett unitárius templom értékes műemlék. Az épületen a román kor és a gótika stílusjegyei egyaránt felfedezhetők. Legrégebbi része a keletre néző, törpe dongaboltozatos, köríves diadalívvel záródó szentély, keletre néző, befelé keskenyedő román kori ablakkal. Gótikus jellegű a nyugati bejárat kő ajtókerete és a sekrestyéből a torony földszinti terébe vezető ajtó. A festetlen deszkamennyezetű hajó a 15. század végi, 16. század eleji átépítés során nyerte el mai alakját. A torony is ebből az időből való. Eredetileg a hajó északi falfelületét a Szent László-legenda képsora díszítette, de ez a 18. század közepi nagyobb javítás és az új ablakok vágása miatt megsemmisült. A gótikus szentélyben 2009-2015 között erdélyi viszonylatban is különlegesen értékes falfestményeket tártak fel. Az eddig ismeretlen jelenet feltehetően egy keresztre feszítést ábrázolhat, technikája és stílusa eltér a szentély késő gótikus falképeitől, ezeknél korábbi. A Rómer Flóris Terv támogatásából elkészült a még nem rögzített, elvált vakolatfelületek injektálása, az elvált vakolatszélek visszaragasztása, szélezéssel való rögzítése, a kisebb hiányok, üregek tömítése és a festett felületek tisztítása. Megtörtént a porlékony festékréteg rögzítése, valamint az esztétikai helyreállítás is. A munkálatokat Kiss Lóránd restaurátor végezte. A négyszögletű alaprajzú, zömök torony egykori védelmi szerepére utal, hogy kívülről nincs bejárata. A torony alatti boltozatos teremben található az 1586-ban elhunyt Sigér Mátyás földesúr sírja. Idős helybeliek őrzik azt a hagyományt, mely szerint a torony alól alagút vezetett a Sónyaló dűlőbe. A berendezési tárgyak közül említést érdemel egy 1694-ből való pad, amelynek az eleje festve van, valamint az 1784-ben Simén Judith által készíttetett szószékkorona és az úrasztala. Az orgona 1841-ben készült Sárosi Klára adományából. A templomhajó cseréppel, a szentély és a torony zsindellyel van fedve. A 450 kg-os nagyharangot 1498-ban öntötték, a 120 kg-os kisharangot Adorjáni Mózesné adományozta az egyházközségnek 1925-ben.
Bővebben
Ortodox fatemplom - Görgénynádas
Szászrégentől délkeleti irányban, a várostól 12 kilométerre, a 153-as megyei út mentén, 400 méter tengerszint feletti magasságban fekszik az értékes műemlék templomáról híres Görgénynádas. Közigazgatásilag Alsóbölkényhez tartozik. A Szent Miklós tiszteletére emelt fatemplom építési idejét 1712-re datálják. Egy fennmaradt felirat tanúsága szerint a templom éhínség idején épült, amikor az emberek galagonyát, mogyorót és szilfakérget ettek a túlélés érdekében. A zsindellyel fedett, fatornyos templomocska a műemlékek jegyzékében az LMI: MS-II-m-A-15733-as számon szerepel. Fából készült bejárati kapuja is a műemlékegyüttes részét képezi.
Bővebben