Építészeti különlegességek

Építészeti különlegességek

Megyeháza - Marosvásárhely

Bernády György polgármester kezdeményezésére 1905-1907 között épült a szecessziós stílusú városháza Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján.  A 20. század elején a város fejlődésnek indul, 117 utcát és teret nyitnak, korszerűsítenek, valamennyit lekövezik, aszfaltburkolattal, gránitkővel, vagy keramitkővel látják el. Az új utcák és sétányok szegélyét beültetik, több száz holdat parkosítanak. Felavatják a villanytelepet, gázgyárat, gőzszárítós téglagyárakat kap a város, felszerelik az akkori idők messze földön legkorszerűbb közvágóhídját. Nyári hideg fürdőt nyitnak, később meleg közfürdőt, elkezdik a Somostető kiépítését: felavatják a vendéglőt és a lövöldét.  Egész sor intézmény létesül: gyermekmenhely, öt elemi iskola, felsőbb kereskedelmi iskola, felsőbb leánygimnázium, közigazgatási iskola, katonai alreáliskola. Megalapítják a városi zeneiskolát, közkönyvtárat és képtárat. A Kereskedelmi és Iparkamara, a Nyugdíjpalota, az új Városháza, majd a Közművelődési Ház, két katonakórház, kaszárnyák, a Tisztviselőtelep zárják a lajstromot. Annak idején nagy vihart kavart a városháza építésének még a gondolata is. A városi tanács előtt Bernády egyik döntő érve az volt, hogy az építkezésre és a berendezésre a megbízást a helyi vállalatok és cégek kapják. Ez így is történt. A kivitelezési versenytárgyalást 1906 júliusában tartják, ahol a legelőnyösebb ajánlatot Csiszár Lajos építész nyújtja be, akit meg is bíznak a munkával. Az épületfa- és bútorrendelést a Mestitz Mihály és Fiai cég nyeri el. 1906-ban a városháza alapkövébe a forgalomban lévő aranypénzek mindegyikéből egy-egy darabot helyeznek el. A városháza és annak tornya, akárcsak a Kultúrpalota, igazi látványosság, Marosvásárhely jelképe, Közép-Európa szecessziós építészeti remekművei közé tartozik. Az épületben ma a Maros megyei önkormányzat és a prefektúra (kormányhivatal) működik. Forrás: Marosi Barna: Bernády György városa, Mv., 2006. A torony látogatási programja:Május - Augusztus Kedd-Péntek:  9:00-15:00, Szombat-Vasárnap: 9:00-14:00 Hétfőn zárva.A torony hivatalos állami ünnepnapokon zárva tart.Szeptember - ÁprilisKedd-Péntek:  9:00-14:00, Szombat-Vasárnap: 9:00-13:00 Hétfőn zárva. A torony hivatalos állami ünnepnapokon zárva tart. Jegyek vásárolhatók a Kultúrpalota jegypénztárában.

Bővebben

Kultúrpalota - Marosvásárhely

Marosvásárhely központi, emblematikus épülete, amely anno a “Ferencz József közművelődési ház” nevet viselte, ma is a város egyre pezsgőbb kulturális tevékenységeinek ad otthont, Kultúrpalota néven ismerjük. Építésének történetét és számszerű adatait bárki tanulmányozhatja a Városi Levéltár épületében, ugyanitt szemügyre vehető a Palota pontos tervrajza is.Dr. Berdnády György, a város egykori vezetője, a nyitott szemléletű, innovatív polgármester rendelte el a létesítmény megépítését. Az építkezés ideje alatt módosították az eredeti terveket, az így is impozáns épületet 150 munkással még nagyobbra építették, annak érdekében, hogy még több célt szolgálhasson. A magasztos elképzelésekkel a tervezők nem igazán értettek egyet, hivatkoztak az épület statikai problémáira is, valamint attól is tartottak, hogy a Kultúrpalota mellett a város Székháza elveszíti domináns jellegét. Végül 1913-ban ünnepélyes keretek között a Palota megnyitotta kapuit.Bernády a nyitó beszédében kihangsúlyozta, hogy a mindenkori embert nevelő, minden művészi ágazatot kibontakoztató közösségi terek létrehozása kifejezetten fontos a társadalom fejlődésére nézve, valamint a város felzárkóztatására.A Kultúrpalota díszítésében keveredik a 19. század negyvenes éveiben megszületett történelmi, historizáló igény, a magyar történelem jeles képviselőinek, tetteinek, alkotásainak bemutatása, népművészeti értékeink, formakincsük megjelenítése és a balladák szövevényes, szimbolikus világát a nemzetközi szecesszió eszközeivel feltáró elbeszélő kedv. Iparművészeti szempontból az architektúra letisztult, modern és ennek köszönhetően Marosvásárhely ékességévé vált.A míves Palota hangulatát átérezhetjük már egy szempillantás alatt, de még inkább úgy, hogy időt töltünk itt, és szemügyre vesszük az elénk táruló történelmet. Bátran mondhatjuk, hogy röpke pillanatok alatt találkozik a múlt és a jelen, a sajátos eleganciájával és történeteivel.Turisták számára a következő termek látogathatóak: a Hangversenyterem, előcsarnok, lépcsőház, Kisterem, Tükörterem, Bernády terem, Dandea terem, Szecessziós terem, Modern Román Művészeti Galéria, Klasszikus Magyar Művészeti Galéria és az időszakos kiállítások.Nyitvatartás (érvényesség 2021 szeptember 1. – 2022 április 30. között):Kedd – Péntek: 9.00 – 16.00Szombat – Vasárnap: 9.00 – 14.30Hétfőn zárvaA jegypénztár 15.30-kor, illetve 14.00-kor bezár.Nyitvatartás augusztus 31-ig.Kedd – Péntek: 9.00 – 17:30Szombat – Vasárnap: 9.00 – 15.30Hétfőn zárvaA jegypénztár 17.00-kor, illetve 15.00-kor bezár.A múzeum hivatalos állami ünnepnapokon zárva tart.A Kultúrpalota kiállítótermei felújítási és karbantartási munkálatok miatt időszakosan zárva tarthatnak.

Bővebben

„Bolyai” épülete - Marosvásárhely

A kollégium bölcsője a Vártemplomhoz kapcsolódó hajdani, 1556-ra már üresen álló ferences kolostor épülete, amelyet az erdélyi országgyűlés iskolának adott át. (Schola particula), 1557-től a reformátusok gyermekei sajátították itt el az írást, olvasást és számtani ismereteket. Az oktatási intézmény kezdete a reformációhoz és humanizmushoz köthető és nagyjából egybeesik az erdélyi fejedelemség kezdetével, azzal az idővel, amikor Nyugat- és Közép-Európában új szellemi áramlatok keltek szárnyra. 1602-ben az iskolát áthelyezték a Szent Miklós utcába, az akkori Szent Miklós plébániatemplom tartozékaiba. Csakhogy az épület rövid időn belül szűkösnek bizonyult és szükség volt a bővítésére.  A 19. század kezdetéig az évszázadok során többször is bővítették, átépítették. 1716-1718-tól a jó hírű iskola menedéket nyújtott az elűzött sárospataki-gyulafehérvári református kollégium ide menekült 50 diákjának és 2 professzorának. A három iskola 1718. április 30-án egyesült, azt követően pedig kollégiumi rangra emelték, főiskolává minősítették az oktatási intézményt. Református Kollégiumként működött 1948-ig megszakítás nélkül. 1829 tavaszától az iskola helyiségében rendezték be a kollégiumi  nyomdát, ahol napvilágot látott Bolyai Farkas és Bolyai János Tentamen és Appendix című műve, számos tankönyv és értékes tudományos és irodalmi mű. Az egykori nyomda helyiségeiben kapott helyet néhány éve az Iskolamúzeum, ahol többek közt a Református Kollégium betűkészlete is látható volt. A múzeum a felújítások miatt ideiglenesen zárva tart. A Kollégium legrégebbi, ma is fennálló épülete az 1802-1803-ban emelt kétemeletes bentlakás. A 19. század folyamán épült a Nagyköz (mai Bolyai utca) és a Szent Miklós utca határolta felőli újabb kétszintes épület, az utca felé üzletsorral, az emeleten osztálytermekkel. Ezt 1907-ben lebontották, mint elavult ingatlant. A 1907-1909 között Baumgarten Sándor tervei alapján épült meg az iskola új kétemeletes szecessziós főépülete. Jelenleg két magyar nyelvű tanintézmény működik az épületegyüttesben: a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium.Forrás: Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 1998 

Bővebben

Teleki Téka, a könyvek palotája - Marosvásárhely

Erdély kancellárja, gróf Teleki Sámuel, 1802-ben megnyitotta Erdély első nyilvános könyvtárát, melynek célja az emberek könyvekhez való közeledése volt. Az épület 1799-1802 között készült el, a gróf kb. 40 000 kötetet bocsájtott a könyvtár rendelkezésére. A hat évtized során összeállított gyűjteményben reprezentatív tudományos munkák szerepelnek, többek között az első nyomda megjelenése. Egy olvasóterem is helyet kapott az épületben, ahol az értékes kéziratok tanulmányozhatók. A második világháború után ezt a gyűjteményt kibővítették a volt Református Kollégium 80 000 kötetével valamint egyéb felekezeti iskolák és helyi kastélyok adományaiból is.Nyitvatartási program:Kedd-Péntek: 10:00 - 18:00Szombat: 10:00-16:00Utolsó belépés zárás előtt fél órával!

Bővebben

Teleki Domokos háza - Marosvásárhely

A vár alatti téren álló palota, amely most a református egyháznak ad otthont, 1797-1803 között épült klasszikus barokk stílusban. Belső udvarának tornácát faragott kőoszlopok szegélyezik. Építtetője Teleki Domokos volt, Torda vármegyei főispán, valamint felesége Kendeffy Zsuzsanna. A ház, mint minden előkelő főúri lak, zenés összejövetelek, előadások színhelye volt. Megfordult itt Bolyai Farkas és Bolyai János is. 1849-ben itt volt Bem szállás- és parancsnoki székhelye. A lengyel tábornok innen indult Petőfi kíséretében 1849. július 30-án a fehéregyházi csatatérre.Forrás: Balás Árpád. Zsebre szabott Marosvásárhely. Marosvásárhely: Mentor (2016).

Bővebben

A Toldalagi Palota - Marosvásárhely

A Toldalagi Palota a város első nemesi rezidenciája és ugyanakkor Erdély egyik legszebb barokk épülete. Toldalagi László gróf lakóhelye 1759 - 1772 között épült miután a grófot 1754-ben a Királyi Tanács bíróvá nevezte és Medgyesről Marosvásárhelyre helyezték. 1984-től a Maros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeumnak ad otthont az épület.

Bővebben

Ferences templom tornya - Marosvásárhely

A marosvásárhelyi barátok temploma a város főterén épült 18. századi ferences kolostor szerves része. Az egyszerű, barokk díszítésű templom a román szocializmus rombolásának szimbólumává vált a városhoz nem messze lévő bözödújfalusi templomhoz hasonlóan. A Nemzeti Színház építésekor, 1971-ben bontották le a kolostort a templommal és a benne lévő iskolával együtt. Az egyházi méltóságoknak csak hosszú tárgyalások során sikerült megmenteni a tornyot kegyeleti okokra hivatkozva, mivel a toronyból indul a kriptába vezető alagsor. A torony a romániai műemlékek jegyzékében a MS-II-m-A-15552 sorszámon szerepel.

Bővebben

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház

A Nemzeti Színház gyökerei a Székely Színházig nyúlnak vissza, amelyet 1946-ban alapított Tompa Miklós rendező és amely a város első állandó színháza volt. A Székely Színház előadásai a Kultúrpalotában kerültek megrendezésre. 1962-ben megalakult a román tagozat is, majd 1965-ben megszületett a döntés egy új színház megépítésére. A jelenlegi épület 1971 - 1973 között készült el. Stílusa modern, sok szögletes formával és sarokkal rendelkezik. 1973-ban a Román Építészek Szövetsége díjjal jutalmazták az épület négy tervezőjét. Napjainkban itt működik a Nemzeti Színház román és magyar tagozata.

Bővebben

Pálffy Ház - Marosvásárhely

A Pálffy Házat Tolnai János bíró építtette 1640-ben, majd 1885-ben megvásárolta a Pálffy család. A szakemberek szerint ez az első olyan épület a városban, amelyiken felismerhető a barokk stílus. Noha a városi legendákban a “Hóhér Háza” néven ismert, ennek az elméletnek nincs semmi történelmi alapja. Jelenleg a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zenei Karának ad otthont.

Bővebben

Bíróság - Tabula Regia (Kendeffy Ház) - Marosvásárhely

Erdély legfelsőbb bíróságát A Tabula Regia képviselte miután 1754-ben Medgyesről Marosvásárhelyre költözött. Eleinte a bíróság egy központi épületben működött, majd 1826-ban átköltözött a Kendeffy nemesi család által XIX. században épített palotába. Jelenleg a marosvásárhelyi Táblabíróság székhelyéül szolgál, valamint azon a helyen, ahol az épület udvara volt, a bíróság és a büntetés végrehajtási intézetek kaptak helyet.

Bővebben

Apollo Palota - Marosvásárhely

Az Apollo Palotát 1820-1822 között építtette gróf Teleki Sámuel a helységek bérbeadása céljából. A bérekből származó bevételeket az 1802-ben nyílt könyvtár fenntartására illetve bővítésére fordította a gróf. A földszinten két üzlet, az első emeleten pedig magánlakások voltak bérbe adva. A második emeleten lévő bálterem arról volt híres, hogy itt tartották az arisztokrata fiatalok első bálozását. 1923-ban Bürger Albert, a város egyik fontos mágnása megvásárolta az épületet. Ugyancsak ő nyitotta a város első sörgyárát is. Jelenleg a Népművészeti Iskola és egyéb intézmények székhelyéül szolgál.

Bővebben

Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal

Bővebben

Óratorony - Segesvári vár

A vár főbejárata, a 64 méter magas, négyszögletes alaprajzú Óratorony és városkapu Segesvár jelképe. Ezt a tornyot a szokásostól eltérően nem a céhek, hanem a tanács zsoldosai védelmezték, ugyanis 1556-ig itt székelt a városi tanács. A tornyot a 14. században emelték, az 1676-os nagy tűzvész után újra felépítették Philiph Bonge salzburgi és Veit Gruber tiroli építőmesterek vezetésével. A torony tetejének barokk formája is ebből az időből származik. 1891-ben restaurálták és ekkor fedték be a tetőt is a színes cserepekkel. Az ötszintes torony  földszintjén volt a városi tanács terme. A torony óráját és figuráit Johann Kirschel készítette 1648-ban. Az órának két számlapja van: az egyik a város irányába néz, a másik a vár felé. Az 1908-ban felújított szerkezet látványossága az óralap melletti fülkékben található, az óraütéskor körbejáró figurák: a város felé a hét napjait ábrázoló alakok, a vár felé pedig a béke, törvény és igazság, illetve a nappal és éjszaka jelképes alakjai lépnek. A torony harmadik emeletén 1899-ben történelmi múzeumot rendeztek be. Az ötödik, a legfelső emeletét nyitott erkély veszi körül, ami felett négy kis fiatorony látszik, aminek a rendeltetése hírül adni, hogy a városban bíróság működik. A torony tetején két kupola, egy aranyozott gömb és egy meteorológiai oszlop is látható, amelyen egy kakas forog, a szél irányát jelezve. Ha a kakas Nyugat felé néz, tudnivaló, hogy hamarosan eső lesz. Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990. 

Bővebben

Fedett lépcső - Segesvári vár

A várban található Diáklépcső egészen eredeti építmény, Erdély legnagyobb ilyen jellegű építészeti alkotása. Eredetileg fából készült 300 lépcsőfokkal, azért, hogy megkönnyítse a gimnázium és a hegyi templom épületeinek megközelítését. 1660 és 1662 közöttre datálják építését, majd a helybeliek befedték, hogy megvédjék az iskolába járó gyerekeket. 1849-ben átalakították, 175 lépcsőfoka maradt meg. Napjainkban a Diáklépcső kőből és fából készült, zsindelytetővel ellátott építmény, amely olyan, mint egy dombtetőre vezető alagút, melynek fa lécei között becserkészik magukat a nap sugarai is.

Bővebben

Vár tér és Múzeum tér - Segesvár

A segesvári várbeli piactér egykor a kereskedelem és a városi élet központja volt, itt hirdettek ítéletet és itt állt a szégyenoszlop is, amelyhez a bűnösöket kötözték, itt tartották a kivégzéseket, ahogy a gyűléseket is. Az 1562-es segesvári országgyűlés ítéletét itt hajtották végre, a vár piacán fejezték le a székely lázadás 26 vezetőjét, a gyűlés ugyanakkor kimondta, hogy a székely főemberek és lófők jogi helyzete azonos a megyei nemesekével, a közszékelyeké pedig a jobbágyokéval. Az 1676-os tűzvészt követően a tér házait is újjáépítették, akkor alakították ki a mostani homlokzatokat. Ma a téren kézműves vásárokat tartanak a különféle fesztiválok idején, koncertek, bemutatók, kiállítások helyszíne is ugyanakkor. Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990 

Bővebben

Szarvasos ház - Segesvár

Az erdélyi késő reneszánsz jellegzetes építészetének egyike ez a ház, amely a nyugati és északi külső falán, eredeti méretben látható festett szarvasokról kapta a nevét. A szarvasok valódi közös agancsot viselnek, amelyet az épület sarkára erősítettek fel, sajátos látványt nyújtva.  A ház a 17. században épült és többnyire megőrizte eredeti arculatát. Az épület kiegyensúlyozott formájú, a földszinti termeket félhenger alakú boltívek díszítik, az emeleti termeket kazettás mennyezet teszi még különlegesebbé.Az ablakok hármas tagolású kerete kissé kiugrik a környezetből, tipikusan az erdélyi reneszánsz építészeti formáit tartalmazva. Az épület északi falán található felirat megerősíti, hogy az 1676-os tűzvész után akkori tulajdonosa, Michael Dull (Segesvár városbírája) építette újjá. Úgy tűnik, itt lakott egy ideig Johannes Kelp is, az első erdélyi, aki áthajózta az Atlanti óceánt 1694-ben. 1997 és 2001 között a müncheni Messerchmidt Alapítvány restauráltatta az épületet, hogy otthont adjon egy román-német kulturális központnak. Ugyanitt panzió, étterem és kávézó is működik. 

Bővebben

Drakula ház - Segesvár

A segesvári várban, az Óratoronytól nem messze, a piactéren áll az az egyik legrégebbi polgári ház, amelyben a feltételezések szerint a rettegett Vlad Țepeș született, aki a nagyvilágban Drakula néven híresült el rémséges tetteiért, karóbahúzatásaiért, vérfürdőiért. Havasalföld egykori uralkodójának, Vlad Draculnak a fia 1431-ben itt látta meg a napvilágot és első éveit itt töltötte.  Az ő alakja ihlette meg Drakula figuráját Bram Stoker fantáziájában. Napjainkban a Drakula-ház egy középkori stílusú étteremnek ad helyet. 

Bővebben

Szászkézdi erődtemplom tornya

Az E60-as nemzetközi műút mentén fekszik Szászkézd, amelynek legjelentősebb látványossága a falu központjában álló evangélikus templom és annak óratornya. A templomot egy 13. századi háromhajós románkori bazilika alapjaira építették 1493-1525 között. A csarnoktemplom mellett áll az eredetileg bástyának tervezett torony, amelyet erődítettek: két emelettel megemelték, falán lőréseket, a két méter vastag falain belül pedig védőfolyosót alakítottak ki. A torony sisakja nem véletlenül hasonlít a segesvári óratoronyéhoz, a középkorban ugyanis Szászkézd Segesvárral rivalizált a környék vezető városainak címéért. A segesvári őrtorony megépítése után 1677-ben harangtoronnyá alakították. Az 1714-es és 1791-es tűzvész annyira tönkretette, hogy többször újjá kellett építeni. Mai formáját 1830-ban nyerte el. 1986-ban egy földrengés súlyosan megrongálta, falai megrepedeztek. A templomot, amely az UNESCO Világörökség részét képezi, nemrég felújították, a torony renoválása 2020-ban fejeződött be.Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990

Bővebben

Hegedűk emlékműve - Szászrégen

Félévszázados fennállását ünnepelte 2001-ben a szászrégeni hangszergyártás. Az 50 éves évfordulón leplezték le az evangélikus templom előtti téren Baróti Ádám szobrászművész Hegedűk piramisa címet viselő alkotását, amelyet a marosvásárhelyi születésű, Szászrégenben élő művész a hangszerkészítőknek ajánlott fel. A 7 és fél méteres alkotásnak a csúcsa a térben szétszóródó zenei hangokat jelképezi.Jelenleg a világ legnagyobb hangversenytermeiben is megszólalnak az itt készített hegedűk, amelyeket a Hegedűk Városában lévő két hangszergyárban és hangszerkészítő műhelyekben gyártanak. A szászrégeni hangszerek sikerének egyik titka az, hogy a környéken sok juhar és lucfenyő terem, ami ideális a hegedűkészítéshez. De a jó alapanyag mellett ugyanolyan fontos az emberi hozzáértés, a kellő szakértelem is. A hangszer faanyagát 4-5 éven át szárítják, majd faragják, csiszolják, lakkozzák. Ez mind kézzel történik, ahogy évszázadok óta készítik a hangszereket és készítették a szakma legnagyobb mesterei is. 

Bővebben

Címeres kút - Szászrégen

A Só utca végén, a Petru Maior tér keleti felén egy kutat találunk, melyet Szászrégen régi címerei díszítenek. A kút bal oldalán a város első címerét látjuk, ennek másodpéldányát viszont az evangélikus templomban őrzik. A címernek szinte egyenlő részekre hasadt homorúra faragott pajzs alakja van. A pajzson található szimbólumok között jobbra látható a liliom, balra a hatágú csillag. Egy szalagra a O.P.R betűket írták, (Oppidum Privilegiatum Regun), ami Régen kiváltságos mezővárosát jelentette. Középen az 1848-as címer köszön vissza. Ezt viszontláthatjuk eredetiben a régi katonai kórház homlokzatán a Mihai Viteazul utca 95. szám alatt. A Címeres Kútnál egy egyszerűsített változatát találjuk, egy fegyverhordozó nagy kalappal és lándzsával a bal karján. Az utolsó címer 1934-ből való. A dombormű egy hírvivőt ábrázol kalappal egy hullámokon haladó tutajon,  amely a Marost szimbolizálja. A pajzs fölött egy három tornyos fali oszlop látható. 

Bővebben

Székely kálvária - Székelyvécke

A Marosvásárhelytől 28 kilométerre délkeletre, egy hosszú völgykatlanban fekvő falu a Kis- és a Nagy-Küküllő vízgyűjtő területének vízválasztóján, a Vécke- és a Zsákod-patakok forrásvidékén található. Vécke újabb római katolikus temploma 1790–1792 között épült Kisboldogasszony tiszteletére, a korábbi templom a mai temető helyén állt. Az egyházközség visszaszerezte és rendbe tette az államosított felekezeti iskola épületét, és ezt 1998 óta a Kolping családszervezet központja. Figyelmet érdemel az az egyházközségi kezdeményezés is, amelynek keretében a fiatalok eljárnak az egyedül maradt időseknek segíteni, például fát vágni, takarítani, főzni, bevásárolni. A templombúcsú (szeptember 8. Kisasszony napja) a legjelentősebb helyi ünnep, s erre általában a faluból elszármazottak is hazajönnek. Az úrnapi körmenetet a helyiek a négy szabadtéri oltárról „kalyibás búcsúnak” nevezik. A település határában 2014-ben készült el a Székely Golgota és 2015-ben szentelték fel az Isteni irgalmasság kápolnáját. 

Bővebben

Ferences kolostor - Mikháza

Nyárádköszvényes és Deményháza között, a Nyárád bal partján fekszik a minorita kolostoráról és műemlék templomáról nevezetes Mikháza. A Szent Ferenc-rendi szerzetesek a 17. században, a protestáns fejedelmek idején telepedtek meg. Az Erdélyi Katolikus Státus 1630-ban a bosnyák provinciától kért kisegítő papokat, ezt követően érkezett a nyárádköszvényesi plébániára négy szerzetes. Tevékenységük eredményeként a környező falvak megmaradtak (visszatértek) a katolikus hitben. A ferencesek egyik fő támogatója a behívásukat is kezdeményező Toldalagi Mihály marosszéki főkapitány volt, aki 1635-ben számukra házat és telket vásárolt Mikházán. A Köszvényesről átköltözött szerzetesek kőkápolnát és melléje fából kolostort építettek. Ebben a munkában nagy segítségükre volt Domokos Kázmér szerzetestársuk, későbbi püspök, aki a magyarul nem beszélő atyák és a nép között a közvetítést vállalta. A zárda életében új korszakot jelentett Kájoni János házfőnökké való kinevezése. 1666-ban lebontatta az első kolostort, s helyére elkezdte építeni a ma is álló, emeletes kőépületet. Ugyanakkor a kápolnát templommá bővítette. Távozása után (1669) az általa megkezdett munkát utódai fejezték be. A kolostor könyvtára a csíksomlyói után az erdélyi ferencesek második legjelentősebb gyűjteménye volt. A szerzetesek a vallásos nevelés mellett a lakosságot egészségügyi, jogi és gazdálkodási tanácsokkal segítették, iskolát működtettek, éppen ezért számos világi mű is fellelhető volt a könyvtárban. A gyűjteményt – mintegy 2000 kötetet – ma a Teleki-Bolyai könyvtárban őrzik. A szerzetes rendek feloszlatását követően az épületben elmegyógyintézetet rendeztek be, amely ma is működik még. 

Bővebben

Marosorbó - Hősök emlékműve

Marosorbón, a Marosvásárhelyről Kolozsvárra vezető út mentén a Maros-part közelében található a második világháború román hőseinek temetője. Azon 11 000 katonának az emlékére állították, akik 1944. szeptember 17. és október 5. között estek el az Észak-Erdély felszabadításáért vívott harcban. Hozzávetőlegesen 3 500 román hőst temettek el ezen a helyen, akik közül eddig 1 169 katonát sikerült a levéltárakban azonosítani. A temető közepén a helyiek kezdeményezésére impozáns emlékművet emeltek: masszív beton talapzatra 10 m magas emlékoszlopot emeltek. A talapzaton a következő felirat olvasható: "DICSŐSÉG AZON ROMÁN HŐSÖKNEK, AKIK ELESTEK A HAZA VÉDELMÉBEN".

Bővebben

Belvedere kilátótorony

A szovátai kilátótorony fontos részét képezte annak a Só-útja elnevezésű beruházási projektnek, amely tanösvények, pihenők, stb. kialakítását eredményezte a Medve-tó körüli természetvédelmi területen.  A kilátó a Nyugati sétány végén található, a Medve-tó irányából indulva, de autóval is megközelíthető a Fülemüle utca felől. A torony 28 méter magas, és ingyenesen látogatható.  A csigalépcsők a látogatót a torony legfelső szintjére vezetik, ahonnan 360 fokos kilátás nyílik a környező dombokra és településekre, a város központi, keleti és északi irányába.

Bővebben

Szováta történelmi villái

Szováta gyógyvizeinek hírnevével együtt növekedni kezdett az üdülőhely hírneve is, különösen az első közfürdő (Géra Fürdő) megépítése után. Így az arisztokrácia már az 1840-es évek elején elkezdett nyári rezidenciákat építeni a sóhegy lábánál, ahol gyönyörű villák jelentek meg, melyek közül sok még ma is megcsodálható. Itt említhetjük meg a Sára, a Mária és a Lola Villákat (Pacsirta Hotel), a Szent József Villát (Maros Hotel), a Szőke és a Muskátli Villákat valamint a Bírák Villáját. Az első világháború után az üdülőhely a román királyi ház figyelmét is felkeltette, ahová gyakran ellátogatott pihenni és gyógykezelésre Mária királynő, Ferdinánd királlyal és II. Károly herceggel együtt. Ebben az időszakban Szovátán két szálloda működött, 32, illetve 18 szobával, összesen 74 villa, 417 szobával és 510 férőhellyel. Két étterem, egy cukrászda, egy olvasóterem is a vendégek rendelkezésére állt, az üdülőhely nyitvatartása szerint, június 1-től szeptember 30-ig.

Bővebben

Velencei ház

A Velencei ház a Múzeum tér közelében található, a 16. században épült. Mann-ház néven is ismert, egy ideig a Mann család lakta, akik aranyművesek voltak, és közülük került ki a híres polgármester, Stephanus Mann. A 18. században felújították, amikor a velencei gótikus stílust idéző kő-ablakkeretekkel egészítették ki. Időközben a ház többszöri felújításokon esett át, de továbbra is egy másik világ kapuja az erődítmény közepén.

Bővebben

Nagy-Küküllő Vármegye Palota

Az épület jelenleg Segesvár polgármesteri hivatalának székhelye. Az impozáns épületet 1886 és 1888 között építették egy középkori domonkos kolostor helyén. Ez a neo-reneszánsz stílusú épület eredetileg adminisztratív célokat szolgált, és Nagy-Küküllő Vármegye Palotájának nevezték. Belsejében a helyi önkormányzat irodái mellett található a Barokk Terem is, számos kulturális esemény helyszíne.

Bővebben

A Maros megyei székely kapuk

Maros megye székelyföldi részén nagyméretű, faragott, illetve festett fakapuk láthatók – ezek az itt élő magyarság fontos kulturális örökségét képezik. A legrégebbi székelykapu Mikházán épült 1673-ban, az egykori ferences kolostor bejárata. Ezt, az idők múlásával újabb kapu váltotta fel. A magyar néprajzi szakirodalom a székelykapukat olyan fából készült, három függőleges oszlopból álló kapukként határozza meg, amelyeket felül egy zsindellyel fedett vízszintes gerenda köt össze. Az oszlopok két kaput fognak közre, a kisebbik kapu az emberek által bejárat, a nagyobbik pedig a szekerek részére lett kialakítva. A XVII. századtól kezdődően a kapuk felett galambdúc kialakítása is jellemző. A kapuk díszítésére használt faragott motívumok nem véletlenszerüek, a ház védelmét szolgálják. A leggyakoribb motívumok a virágok (különösen a tulipán), a madarak, a nap, a hold és a csillagok, valamint az élet faja. Az elmúlt években a székelykapu státuszszimbólummá vált a magyar közösségekben, idén októberben pedig a híres lángossal együtt felkerült a Hungarikumok listájára, ami jelzi különleges nemzeti értékét.

Bővebben

A weboldalunk sütiket alkalmaz

Weboldalunk sütiket használ, a funkcionalitás és teljesítmény fejlesztésére. Kérjük, fogadja el őket az oldal jobb használhatósága érdekében. Bővebben: Adatvédelmi szabályzat

background-image-for-checkout-overlay