Építészeti különlegességek
Megyeháza - Marosvásárhely
Bernády György polgármester kezdeményezésére 1905-1907 között épült a szecessziós stílusú városháza Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján. A 20. század elején a város fejlődésnek indul, 117 utcát és teret nyitnak, korszerűsítenek, valamennyit lekövezik, aszfaltburkolattal, gránitkővel, vagy keramitkővel látják el. Az új utcák és sétányok szegélyét beültetik, több száz holdat parkosítanak. Felavatják a villanytelepet, gázgyárat, gőzszárítós téglagyárakat kap a város, felszerelik az akkori idők messze földön legkorszerűbb közvágóhídját. Nyári hideg fürdőt nyitnak, később meleg közfürdőt, elkezdik a Somostető kiépítését: felavatják a vendéglőt és a lövöldét. Egész sor intézmény létesül: gyermekmenhely, öt elemi iskola, felsőbb kereskedelmi iskola, felsőbb leánygimnázium, közigazgatási iskola, katonai alreáliskola. Megalapítják a városi zeneiskolát, közkönyvtárat és képtárat. A Kereskedelmi és Iparkamara, a Nyugdíjpalota, az új Városháza, majd a Közművelődési Ház, két katonakórház, kaszárnyák, a Tisztviselőtelep zárják a lajstromot. Annak idején nagy vihart kavart a városháza építésének még a gondolata is. A városi tanács előtt Bernády egyik döntő érve az volt, hogy az építkezésre és a berendezésre a megbízást a helyi vállalatok és cégek kapják. Ez így is történt. A kivitelezési versenytárgyalást 1906 júliusában tartják, ahol a legelőnyösebb ajánlatot Csiszár Lajos építész nyújtja be, akit meg is bíznak a munkával. Az épületfa- és bútorrendelést a Mestitz Mihály és Fiai cég nyeri el. 1906-ban a városháza alapkövébe a forgalomban lévő aranypénzek mindegyikéből egy-egy darabot helyeznek el. A városháza és annak tornya, akárcsak a Kultúrpalota, igazi látványosság, Marosvásárhely jelképe, Közép-Európa szecessziós építészeti remekművei közé tartozik. Az épületben ma a Maros megyei önkormányzat és a prefektúra (kormányhivatal) működik. Forrás: Marosi Barna: Bernády György városa, Mv., 2006. A torony látogatási programja:Május 15 - Augusztus 31Kedd-Péntek: 9:00-15:00, Szombat-Vasárnap: 9:00-14:00 Hétfőn zárva.A torony hivatalos állami ünnepnapokon zárva tart. Jegyek vásárolhatók a Kultúrpalota jegypénztárában.
Bővebben
Kultúrpalota - Marosvásárhely
Marosvásárhely központi, emblematikus épülete, amely anno a “Ferencz József közművelődési ház” nevet viselte, ma is a város egyre pezsgőbb kulturális tevékenységeinek ad otthont, Kultúrpalota néven ismerjük. Építésének történetét és számszerű adatait bárki tanulmányozhatja a Városi Levéltár épületében, ugyanitt szemügyre vehető a Palota pontos tervrajza is.Dr. Berdnády György, a város egykori vezetője, a nyitott szemléletű, innovatív polgármester rendelte el a létesítmény megépítését. Az építkezés ideje alatt módosították az eredeti terveket, az így is impozáns épületet 150 munkással még nagyobbra építették, annak érdekében, hogy még több célt szolgálhasson. A magasztos elképzelésekkel a tervezők nem igazán értettek egyet, hivatkoztak az épület statikai problémáira is, valamint attól is tartottak, hogy a Kultúrpalota mellett a város Székháza elveszíti domináns jellegét. Végül 1913-ban ünnepélyes keretek között a Palota megnyitotta kapuit.Bernády a nyitó beszédében kihangsúlyozta, hogy a mindenkori embert nevelő, minden művészi ágazatot kibontakoztató közösségi terek létrehozása kifejezetten fontos a társadalom fejlődésére nézve, valamint a város felzárkóztatására.A Kultúrpalota díszítésében keveredik a 19. század negyvenes éveiben megszületett történelmi, historizáló igény, a magyar történelem jeles képviselőinek, tetteinek, alkotásainak bemutatása, népművészeti értékeink, formakincsük megjelenítése és a balladák szövevényes, szimbolikus világát a nemzetközi szecesszió eszközeivel feltáró elbeszélő kedv. Iparművészeti szempontból az architektúra letisztult, modern és ennek köszönhetően Marosvásárhely ékességévé vált.A míves Palota hangulatát átérezhetjük már egy szempillantás alatt, de még inkább úgy, hogy időt töltünk itt, és szemügyre vesszük az elénk táruló történelmet. Bátran mondhatjuk, hogy röpke pillanatok alatt találkozik a múlt és a jelen, a sajátos eleganciájával és történeteivel.Turisták számára a következő termek látogathatóak: a Hangversenyterem, előcsarnok, lépcsőház, Kisterem, Tükörterem, Bernády terem, Dandea terem, Szecessziós terem, Modern Román Művészeti Galéria, Klasszikus Magyar Művészeti Galéria és az időszakos kiállítások.Nyitvatartás (érvényesség 2021 szeptember 1. – 2022 április 30. között):Kedd – Péntek: 9.00 – 16.00Szombat – Vasárnap: 9.00 – 14.30Hétfőn zárvaA jegypénztár 15.30-kor, illetve 14.00-kor bezár.Nyitvatartás augusztus 31-ig.Kedd – Péntek: 9.00 – 17:30Szombat – Vasárnap: 9.00 – 15.30Hétfőn zárvaA jegypénztár 17.00-kor, illetve 15.00-kor bezár.A múzeum hivatalos állami ünnepnapokon zárva tart.A Kultúrpalota kiállítótermei felújítási és karbantartási munkálatok miatt időszakosan zárva tarthatnak.
Bővebben
„Bolyai” épülete - Marosvásárhely
A kollégium bölcsője a Vártemplomhoz kapcsolódó hajdani, 1556-ra már üresen álló ferences kolostor épülete, amelyet az erdélyi országgyűlés iskolának adott át. (Schola particula), 1557-től a reformátusok gyermekei sajátították itt el az írást, olvasást és számtani ismereteket. Az oktatási intézmény kezdete a reformációhoz és humanizmushoz köthető és nagyjából egybeesik az erdélyi fejedelemség kezdetével, azzal az idővel, amikor Nyugat- és Közép-Európában új szellemi áramlatok keltek szárnyra. 1602-ben az iskolát áthelyezték a Szent Miklós utcába, az akkori Szent Miklós plébániatemplom tartozékaiba. Csakhogy az épület rövid időn belül szűkösnek bizonyult és szükség volt a bővítésére. A 19. század kezdetéig az évszázadok során többször is bővítették, átépítették. 1716-1718-tól a jó hírű iskola menedéket nyújtott az elűzött sárospataki-gyulafehérvári református kollégium ide menekült 50 diákjának és 2 professzorának. A három iskola 1718. április 30-án egyesült, azt követően pedig kollégiumi rangra emelték, főiskolává minősítették az oktatási intézményt. Református Kollégiumként működött 1948-ig megszakítás nélkül. 1829 tavaszától az iskola helyiségében rendezték be a kollégiumi nyomdát, ahol napvilágot látott Bolyai Farkas és Bolyai János Tentamen és Appendix című műve, számos tankönyv és értékes tudományos és irodalmi mű. Az egykori nyomda helyiségeiben kapott helyet néhány éve az Iskolamúzeum, ahol többek közt a Református Kollégium betűkészlete is látható volt. A múzeum a felújítások miatt ideiglenesen zárva tart. A Kollégium legrégebbi, ma is fennálló épülete az 1802-1803-ban emelt kétemeletes bentlakás. A 19. század folyamán épült a Nagyköz (mai Bolyai utca) és a Szent Miklós utca határolta felőli újabb kétszintes épület, az utca felé üzletsorral, az emeleten osztálytermekkel. Ezt 1907-ben lebontották, mint elavult ingatlant. A 1907-1909 között Baumgarten Sándor tervei alapján épült meg az iskola új kétemeletes szecessziós főépülete. Jelenleg két magyar nyelvű tanintézmény működik az épületegyüttesben: a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium.Forrás: Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 1998
Bővebben
Teleki Téka, a könyvek palotája - Marosvásárhely
“A bibliothékába lépve az álmélkodástól összverázkódtaték” – írta Kazinczy Ferenc, amikor 1816-ban felkereste a Teleki Tékát. A mai Teleki – Bolyai Könyvtár alapgyűjteményét 1802 október 18-án nyitotta meg az olvasók és látogatók előtt Teleki Sámuel gróf, Erdély főkancellárja. A Teleki Téka kincsei közt nagyon nehéz rangsorolni, ősnyomtatványok, másfélezer régi magyar könyv, hírneves Bibliák, a 16-18. századi európai és magyar tudományosság alapművei, 17. századi kézzel színezett atlaszok, a nagy európai kiadók sorozatai és díszkiadványai sorakoznak a polcokon és a tárlókban. Ez az állomány egészült ki a második világháború után az egykori Református Kollégium 80000 kötetes gyűjteményével, illetve több más felekezeti iskola- és kastély töredékkönyvtárával. A könyvtár legrégebbi dokumentuma a Koncz-kódex, egy 14. század elejéről származó biblia, mely lapszélein hordja a Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák néven ismert hatodik magyar nyelvemléket a 15. század első negyedéből A gyűjtemények válogatott darabjait a könyvtár nagytermében berendezett múzeumban tekinthetik meg a látogatók, az emeleti olvasóteremben ugyanakkor az állomány egészéhez hozzáférést biztosítanak a kutatók, diákok, helytörténészek számára. Az egykori olvasóterem a könyvtár időszakos tematikus kiállításainak ad teret, és a Bolyai Emlékszobával együtt látogatható. A Bolyai Múzeum a Református Kollégium Bolyaiakkal kapcsolatos gyűjteményéből kapunk ízelítőt. Bolyai Farkas főműve. a Tentamen mellett (melynek mellékletében jelent meg fiának korszakalkotó elmélete), bekukkinthatunk Farkas dolgozósarkába is, illetve a könyvtárban őrzőtt 20000 oldalnyi kézirat másolatait böngészhetjük a múzeum paravánjain. A Teleki-Bolyai Könyvtár a vásárhelyi közösség életében is aktív szerepet vállalt az elmúlt években. Gyerekprogramjaik az iskolai osztályokat célozzák, a könyvtárban szervezett művelődés- és könyvtörténeti beszélgetéseik is sokakat mozgatnak meg.Nyitvatartási program:Kedd-Péntek: 10:00 - 18:00Szombat: 10:00-16:00Utolsó belépés zárás előtt fél órával!
Bővebben
Teleki Domokos háza - Marosvásárhely
A vár alatti téren álló palota, amely most a református egyháznak ad otthont, 1797-1803 között épült klasszikus barokk stílusban. Belső udvarának tornácát faragott kőoszlopok szegélyezik. Építtetője Teleki Domokos volt, Torda vármegyei főispán, valamint felesége Kendeffy Zsuzsanna. A ház, mint minden előkelő főúri lak, zenés összejövetelek, előadások színhelye volt. Megfordult itt Bolyai Farkas és Bolyai János is. 1849-ben itt volt Bem szállás- és parancsnoki székhelye. A lengyel tábornok innen indult Petőfi kíséretében 1849. július 30-án a fehéregyházi csatatérre.Forrás: Balás Árpád. Zsebre szabott Marosvásárhely. Marosvásárhely: Mentor (2016).
Bővebben
A Toldalagi Palota - Marosvásárhely
A Toldalagi Palota a város első nemesi rezidenciája és ugyanakkor Erdély egyik legszebb barokk épülete. Toldalagi László gróf lakóhelye 1759 - 1772 között épült miután a grófot 1754-ben a Királyi Tanács bíróvá nevezte és Medgyesről Marosvásárhelyre helyezték. 1984-től a Maros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeumnak ad otthont az épület.
Bővebben
Ferences templom tornya - Marosvásárhely
A marosvásárhelyi barátok temploma a város főterén épült 18. századi ferences kolostor szerves része. Az egyszerű, barokk díszítésű templom a román szocializmus rombolásának szimbólumává vált a városhoz nem messze lévő bözödújfalusi templomhoz hasonlóan. A Nemzeti Színház építésekor, 1971-ben bontották le a kolostort a templommal és a benne lévő iskolával együtt. Az egyházi méltóságoknak csak hosszú tárgyalások során sikerült megmenteni a tornyot kegyeleti okokra hivatkozva, mivel a toronyból indul a kriptába vezető alagsor. A torony a romániai műemlékek jegyzékében a MS-II-m-A-15552 sorszámon szerepel.
Bővebben
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
A Nemzeti Színház gyökerei a Székely Színházig nyúlnak vissza, amelyet 1946-ban alapított Tompa Miklós rendező és amely a város első állandó színháza volt. A Székely Színház előadásai a Kultúrpalotában kerültek megrendezésre. 1962-ben megalakult a román tagozat is, majd 1965-ben megszületett a döntés egy új színház megépítésére. A jelenlegi épület 1971 - 1973 között készült el. Stílusa modern, sok szögletes formával és sarokkal rendelkezik. 1973-ban a Román Építészek Szövetsége díjjal jutalmazták az épület négy tervezőjét. Napjainkban itt működik a Nemzeti Színház román és magyar tagozata.
Bővebben
Pálffy Ház - Marosvásárhely
A Pálffy Házat Tolnai János bíró építtette 1640-ben, majd 1885-ben megvásárolta a Pálffy család. A szakemberek szerint ez az első olyan épület a városban, amelyiken felismerhető a barokk stílus. Noha a városi legendákban a “Hóhér Háza” néven ismert, ennek az elméletnek nincs semmi történelmi alapja. Jelenleg a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zenei Karának ad otthont.
Bővebben
Bíróság - Tabula Regia (Kendeffy Ház) - Marosvásárhely
Erdély legfelsőbb bíróságát A Tabula Regia képviselte miután 1754-ben Medgyesről Marosvásárhelyre költözött. Eleinte a bíróság egy központi épületben működött, majd 1826-ban átköltözött a Kendeffy nemesi család által XIX. században épített palotába. Jelenleg a marosvásárhelyi Táblabíróság székhelyéül szolgál, valamint azon a helyen, ahol az épület udvara volt, a bíróság és a büntetés végrehajtási intézetek kaptak helyet.
Bővebben
Apollo Palota - Marosvásárhely
Az Apollo Palotát 1820-1822 között építtette gróf Teleki Sámuel a helységek bérbeadása céljából. A bérekből származó bevételeket az 1802-ben nyílt könyvtár fenntartására illetve bővítésére fordította a gróf. A földszinten két üzlet, az első emeleten pedig magánlakások voltak bérbe adva. A második emeleten lévő bálterem arról volt híres, hogy itt tartották az arisztokrata fiatalok első bálozását. 1923-ban Bürger Albert, a város egyik fontos mágnása megvásárolta az épületet. Ugyancsak ő nyitotta a város első sörgyárát is. Jelenleg a Népművészeti Iskola és egyéb intézmények székhelyéül szolgál.
Bővebben.png)
Óratorony - Segesvári vár
A vár főbejárata, a 64 méter magas, négyszögletes alaprajzú Óratorony és városkapu Segesvár jelképe. Ezt a tornyot a szokásostól eltérően nem a céhek, hanem a tanács zsoldosai védelmezték, ugyanis 1556-ig itt székelt a városi tanács. A tornyot a 14. században emelték, az 1676-os nagy tűzvész után újra felépítették Philiph Bonge salzburgi és Veit Gruber tiroli építőmesterek vezetésével. A torony tetejének barokk formája is ebből az időből származik. 1891-ben restaurálták és ekkor fedték be a tetőt is a színes cserepekkel. Az ötszintes torony földszintjén volt a városi tanács terme. A torony óráját és figuráit Johann Kirschel készítette 1648-ban. Az órának két számlapja van: az egyik a város irányába néz, a másik a vár felé. Az 1908-ban felújított szerkezet látványossága az óralap melletti fülkékben található, az óraütéskor körbejáró figurák: a város felé a hét napjait ábrázoló alakok, a vár felé pedig a béke, törvény és igazság, illetve a nappal és éjszaka jelképes alakjai lépnek. A torony harmadik emeletén 1899-ben történelmi múzeumot rendeztek be. Az ötödik, a legfelső emeletét nyitott erkély veszi körül, ami felett négy kis fiatorony látszik, aminek a rendeltetése hírül adni, hogy a városban bíróság működik. A torony tetején két kupola, egy aranyozott gömb és egy meteorológiai oszlop is látható, amelyen egy kakas forog, a szél irányát jelezve. Ha a kakas Nyugat felé néz, tudnivaló, hogy hamarosan eső lesz. Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990.
Bővebben
Fedett lépcső - Segesvári vár
A segesvári vár központi terétől délre találjuk az 1642-ben készült, 172 fokú fedett falépcsőt, a Schülertreppe-t (Diáklépcsőt), amely a Várhegyre, vagy más néven az Iskola-hegyre vezet fel. A lépcső a templom és iskola könnyebb megközelítésére szolgált, elsősorban a téli időszakban. Eredetileg 300 lépcsőfoka volt, majd az 1842. évi módosítások után ezek száma csökkent. Az utolsó felújítás 1965 és 1966 között történt. Igazi turistacsalogató látványosság, amelyet szívesen járnak végig a Segesvárra látogatók.
Bővebben
Vár tér és Múzeum tér - Segesvár
A segesvári várbeli piactér egykor a kereskedelem és a városi élet központja volt, itt hirdettek ítéletet és itt állt a szégyenoszlop is, amelyhez a bűnösöket kötözték, itt tartották a kivégzéseket, ahogy a gyűléseket is. Az 1562-es segesvári országgyűlés ítéletét itt hajtották végre, a vár piacán fejezték le a székely lázadás 26 vezetőjét, a gyűlés ugyanakkor kimondta, hogy a székely főemberek és lófők jogi helyzete azonos a megyei nemesekével, a közszékelyeké pedig a jobbágyokéval. Az 1676-os tűzvészt követően a tér házait is újjáépítették, akkor alakították ki a mostani homlokzatokat. Ma a téren kézműves vásárokat tartanak a különféle fesztiválok idején, koncertek, bemutatók, kiállítások helyszíne is ugyanakkor. Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990
Bővebben
Szarvasos ház - Segesvár
Az erdélyi késő reneszánsz jellegzetes építészetének egyike ez a ház, amely a nyugati és északi külső falán, eredeti méretben látható festett szarvasokról kapta a nevét. A szarvasok valódi közös agancsot viselnek, amelyet az épület sarkára erősítettek fel, sajátos látványt nyújtva. A ház a 17. században épült és többnyire megőrizte eredeti arculatát. Az épület kiegyensúlyozott formájú, a földszinti termeket félhenger alakú boltívek díszítik, az emeleti termeket kazettás mennyezet teszi még különlegesebbé.Az ablakok hármas tagolású kerete kissé kiugrik a környezetből, tipikusan az erdélyi reneszánsz építészeti formáit tartalmazva. Az épület északi falán található felirat megerősíti, hogy az 1676-os tűzvész után akkori tulajdonosa, Michael Dull (Segesvár városbírája) építette újjá. Úgy tűnik, itt lakott egy ideig Johannes Kelp is, az első erdélyi, aki áthajózta az Atlanti óceánt 1694-ben. 1997 és 2001 között a müncheni Messerchmidt Alapítvány restauráltatta az épületet, hogy otthont adjon egy román-német kulturális központnak. Ugyanitt panzió, étterem és kávézó is működik.
Bővebben
Drakula ház - Segesvár
A segesvári várban, az Óratoronytól nem messze, a piactéren áll az az egyik legrégebbi polgári ház, amelyben a feltételezések szerint a rettegett Vlad Țepeș született, aki a nagyvilágban Drakula néven híresült el rémséges tetteiért, karóbahúzatásaiért, vérfürdőiért. Havasalföld egykori uralkodójának, Vlad Draculnak a fia 1431-ben itt látta meg a napvilágot és első éveit itt töltötte. Az ő alakja ihlette meg Drakula figuráját Bram Stoker fantáziájában. Napjainkban a Drakula-ház egy középkori stílusú étteremnek ad helyet.
Bővebben
Szászkézdi erődtemplom tornya
Az E60-as nemzetközi műút mentén fekszik Szászkézd, amelynek legjelentősebb látványossága a falu központjában álló evangélikus templom és annak óratornya. A templomot egy 13. századi háromhajós románkori bazilika alapjaira építették 1493-1525 között. A csarnoktemplom mellett áll az eredetileg bástyának tervezett torony, amelyet erődítettek: két emelettel megemelték, falán lőréseket, a két méter vastag falain belül pedig védőfolyosót alakítottak ki. A torony sisakja nem véletlenül hasonlít a segesvári óratoronyéhoz, a középkorban ugyanis Szászkézd Segesvárral rivalizált a környék vezető városainak címéért. A segesvári őrtorony megépítése után 1677-ben harangtoronnyá alakították. Az 1714-es és 1791-es tűzvész annyira tönkretette, hogy többször újjá kellett építeni. Mai formáját 1830-ban nyerte el. 1986-ban egy földrengés súlyosan megrongálta, falai megrepedeztek. A templomot, amely az UNESCO Világörökség részét képezi, nemrég felújították, a torony renoválása 2020-ban fejeződött be.Forrás: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok, 1990
Bővebben
Hegedűk emlékműve - Szászrégen
Félévszázados fennállását ünnepelte 2001-ben a szászrégeni hangszergyártás. Az 50 éves évfordulón leplezték le az evangélikus templom előtti téren Baróti Ádám szobrászművész Hegedűk piramisa címet viselő alkotását, amelyet a marosvásárhelyi születésű, Szászrégenben élő művész a hangszerkészítőknek ajánlott fel. A 7 és fél méteres alkotásnak a csúcsa a térben szétszóródó zenei hangokat jelképezi.Jelenleg a világ legnagyobb hangversenytermeiben is megszólalnak az itt készített hegedűk, amelyeket a Hegedűk Városában lévő két hangszergyárban és hangszerkészítő műhelyekben gyártanak. A szászrégeni hangszerek sikerének egyik titka az, hogy a környéken sok juhar és lucfenyő terem, ami ideális a hegedűkészítéshez. De a jó alapanyag mellett ugyanolyan fontos az emberi hozzáértés, a kellő szakértelem is. A hangszer faanyagát 4-5 éven át szárítják, majd faragják, csiszolják, lakkozzák. Ez mind kézzel történik, ahogy évszázadok óta készítik a hangszereket és készítették a szakma legnagyobb mesterei is.
Bővebben16.jpg)
Címeres kút - Szászrégen
A Só utca végén, a Petru Maior tér keleti felén egy kutat találunk, melyet Szászrégen régi címerei díszítenek. A kút bal oldalán a város első címerét látjuk, ennek másodpéldányát viszont az evangélikus templomban őrzik. A címernek szinte egyenlő részekre hasadt homorúra faragott pajzs alakja van. A pajzson található szimbólumok között jobbra látható a liliom, balra a hatágú csillag. Egy szalagra a O.P.R betűket írták, (Oppidum Privilegiatum Regun), ami Régen kiváltságos mezővárosát jelentette. Középen az 1848-as címer köszön vissza. Ezt viszontláthatjuk eredetiben a régi katonai kórház homlokzatán a Mihai Viteazul utca 95. szám alatt. A Címeres Kútnál egy egyszerűsített változatát találjuk, egy fegyverhordozó nagy kalappal és lándzsával a bal karján. Az utolsó címer 1934-ből való. A dombormű egy hírvivőt ábrázol kalappal egy hullámokon haladó tutajon, amely a Marost szimbolizálja. A pajzs fölött egy három tornyos fali oszlop látható.
Bővebben
Székely kálvária - Székelyvécke
A Marosvásárhelytől 28 kilométerre délkeletre, egy hosszú völgykatlanban fekvő falu a Kis- és a Nagy-Küküllő vízgyűjtő területének vízválasztóján, a Vécke- és a Zsákod-patakok forrásvidékén található. Vécke újabb római katolikus temploma 1790–1792 között épült Kisboldogasszony tiszteletére, a korábbi templom a mai temető helyén állt. Az egyházközség visszaszerezte és rendbe tette az államosított felekezeti iskola épületét, és ezt 1998 óta a Kolping családszervezet központja. Figyelmet érdemel az az egyházközségi kezdeményezés is, amelynek keretében a fiatalok eljárnak az egyedül maradt időseknek segíteni, például fát vágni, takarítani, főzni, bevásárolni. A templombúcsú (szeptember 8. Kisasszony napja) a legjelentősebb helyi ünnep, s erre általában a faluból elszármazottak is hazajönnek. Az úrnapi körmenetet a helyiek a négy szabadtéri oltárról „kalyibás búcsúnak” nevezik. A település határában 2014-ben készült el a Székely Golgota és 2015-ben szentelték fel az Isteni irgalmasság kápolnáját.
Bővebben
Ferences kolostor - Mikháza
Nyárádköszvényes és Deményháza között, a Nyárád bal partján fekszik a minorita kolostoráról és műemlék templomáról nevezetes Mikháza. A Szent Ferenc-rendi szerzetesek a 17. században, a protestáns fejedelmek idején telepedtek meg. Az Erdélyi Katolikus Státus 1630-ban a bosnyák provinciától kért kisegítő papokat, ezt követően érkezett a nyárádköszvényesi plébániára négy szerzetes. Tevékenységük eredményeként a környező falvak megmaradtak (visszatértek) a katolikus hitben. A ferencesek egyik fő támogatója a behívásukat is kezdeményező Toldalagi Mihály marosszéki főkapitány volt, aki 1635-ben számukra házat és telket vásárolt Mikházán. A Köszvényesről átköltözött szerzetesek kőkápolnát és melléje fából kolostort építettek. Ebben a munkában nagy segítségükre volt Domokos Kázmér szerzetestársuk, későbbi püspök, aki a magyarul nem beszélő atyák és a nép között a közvetítést vállalta. A zárda életében új korszakot jelentett Kájoni János házfőnökké való kinevezése. 1666-ban lebontatta az első kolostort, s helyére elkezdte építeni a ma is álló, emeletes kőépületet. Ugyanakkor a kápolnát templommá bővítette. Távozása után (1669) az általa megkezdett munkát utódai fejezték be. A kolostor könyvtára a csíksomlyói után az erdélyi ferencesek második legjelentősebb gyűjteménye volt. A szerzetesek a vallásos nevelés mellett a lakosságot egészségügyi, jogi és gazdálkodási tanácsokkal segítették, iskolát működtettek, éppen ezért számos világi mű is fellelhető volt a könyvtárban. A gyűjteményt – mintegy 2000 kötetet – ma a Teleki-Bolyai könyvtárban őrzik. A szerzetes rendek feloszlatását követően az épületben elmegyógyintézetet rendeztek be, amely ma is működik még.
Bővebben