Záhkő vára - Mezőzáh, Bod
A helységről fennmaradt népmondák szerint a mai Mezőzáh közelében, egy hegy tetején állt Záhkő vára, amelyben egy Záh nevű nagyúr lakott fiával, Boddal. Apa és fia gyakran vadászott együtt. Az egyik vadászat alkalmával Bod lemaradt a többiektől, és egy szerencsés véletlen folytán megismerkedett az erdőpásztor tündérszép leányával. Azon nyomban beleszeretett.
Apja azonban hallani sem akart arról, hogy fia rangon alul házasodjon, ezért a fiatalok megszöktek, és egy erdei házban rejtőztek el. Záh nemcsak, hogy utánuk ment, de dühében kardjával lesújtott a szerelmesekre. Nemsokára keservesen megbánta tettét, és megátkozta saját magát – a bűvös szavak következtében a vár összeomlott, ő maga pedig a közeli tóban lelte halálát.
A Mezőségi-patak partján fekvő kis település legjelentősebb turisztikai látványossága az Ugron-kastély, amelyet 1909 és 1911 között báró Ugron István, az Osztrák–Magyar Monarchia diplomatája, az Országos Magyar Párt elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka építtetett. Mezőzáh település és a környező erdők, mezők a századok során olyan erdélyi arisztokraták birtokában voltak, mint az Ugron, Aczél, Bethlen, Bánffy, Csontos és Wass családok.
A középkori francia mintára épült kastélyt egyfajta számmisztika jellemzi: négy tornya (ez az évszakokra utal), tizenkét bejárata (a hónapok száma), négy terasza (egy hónap négy hétből áll) és ötvenkét helyisége van (egy év ennyi hétből áll). Ezek után nem meglepő, hogy az épületnek éppen 365 ablaka van – így az építtető az év minden napján más és más ablakon nézhetett ki.
A kastély építtetéséhez is kapcsolódik egy történet: Ugron báró hercegi fogadtatásban akarta részesíteni szerelmét, az orosz hercegkisasszonyt, ezért engedélyt kért Ferenc József császártól, hogy a vonatállomástól a kastélyig aranypénzzel rakhassa ki az utat. A császár azonban csakis azzal a feltétellel egyezett bele, ha a pénzérméket élükre állítják, hogy senki se léphessen az arcképére. Így ment füstbe Ugron terve – tény az is, hogy családot nem alapított, utódja nem született, s visszavonultan élt kastélyában 1948-ban bekövetkezett haláláig.
Ezt követően a kastélyt államosították. Az impozáns épület az évtizedek során volt tüdőszanatórium és árvaház is – jelenleg szabadon látogatható a turisták számára. Az egykor szebb napokat is megért épület teljes felújítása egyelőre nem kezdődött el.
Remélhetőleg az Ugron-kastély nem jut Záhkő várának sorsára, sőt, néhány év múlva hajdani pompájában csodálhatják meg a látogatók.
Apja azonban hallani sem akart arról, hogy fia rangon alul házasodjon, ezért a fiatalok megszöktek, és egy erdei házban rejtőztek el. Záh nemcsak, hogy utánuk ment, de dühében kardjával lesújtott a szerelmesekre. Nemsokára keservesen megbánta tettét, és megátkozta saját magát – a bűvös szavak következtében a vár összeomlott, ő maga pedig a közeli tóban lelte halálát.
A Mezőségi-patak partján fekvő kis település legjelentősebb turisztikai látványossága az Ugron-kastély, amelyet 1909 és 1911 között báró Ugron István, az Osztrák–Magyar Monarchia diplomatája, az Országos Magyar Párt elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka építtetett. Mezőzáh település és a környező erdők, mezők a századok során olyan erdélyi arisztokraták birtokában voltak, mint az Ugron, Aczél, Bethlen, Bánffy, Csontos és Wass családok.
A középkori francia mintára épült kastélyt egyfajta számmisztika jellemzi: négy tornya (ez az évszakokra utal), tizenkét bejárata (a hónapok száma), négy terasza (egy hónap négy hétből áll) és ötvenkét helyisége van (egy év ennyi hétből áll). Ezek után nem meglepő, hogy az épületnek éppen 365 ablaka van – így az építtető az év minden napján más és más ablakon nézhetett ki.
A kastély építtetéséhez is kapcsolódik egy történet: Ugron báró hercegi fogadtatásban akarta részesíteni szerelmét, az orosz hercegkisasszonyt, ezért engedélyt kért Ferenc József császártól, hogy a vonatállomástól a kastélyig aranypénzzel rakhassa ki az utat. A császár azonban csakis azzal a feltétellel egyezett bele, ha a pénzérméket élükre állítják, hogy senki se léphessen az arcképére. Így ment füstbe Ugron terve – tény az is, hogy családot nem alapított, utódja nem született, s visszavonultan élt kastélyában 1948-ban bekövetkezett haláláig.
Ezt követően a kastélyt államosították. Az impozáns épület az évtizedek során volt tüdőszanatórium és árvaház is – jelenleg szabadon látogatható a turisták számára. Az egykor szebb napokat is megért épület teljes felújítása egyelőre nem kezdődött el.
Remélhetőleg az Ugron-kastély nem jut Záhkő várának sorsára, sőt, néhány év múlva hajdani pompájában csodálhatják meg a látogatók.
