Kastélyok, várak, építészeti különlegességek
Ugron kastély – Mezőzáh
A kastély 1908 és 1912 között épült báró Ugron István osztrák-magyar miniszter és oroszországi nagykövet kezdeményezésére. Ez az egyik utolsó historizáló stílusban épített erdélyi kastély, amelyen az építészek különböző történelmi (neogótikus és neoromán) formákat kombináltak. Az épület kétszintes homlokzatával, bástyaszerű tornyaival, faragott és díszes főbejáratával középkori francia kastélyt idéz. A Ugron-kastély érdekessége, hogy a naptár szerkezete szerint tervezték: 365 ablaka van – az év napjainak száma, 4 tornya – az évszakok száma, 52 szobája – a hetek száma, 7 terasza – a hét napjainak száma és 12 terme – az év hónapjainak száma. 1925-ben Ugron István a kastélyt unokaöccsének, báró Bánffy Istvánnak és feleségének, Mikes Emma zalai grófnőnek adományozta, csupán néhány szobát tartva fenn magának. Az államosítás után a kastély számos intézménynek adott helyet, jelenleg a Maros Megyei Tanács tulajdonában van.
Bővebben
Kornis-Rákóczi-Bethlen kastély - Radnót
A 14-16. században a jelenlegi kastély helyén a Bogáti család udvarháza, illetve vára állt. Bethlen Gábor fejedelem a birtokot kancellárjának, Pécsi Simonnak adományozta, akinek a kezdeményezésére 1626-1629-ben a kastélyt újjáépítették. Az olasz építész, Giacomo Resti da Verna úgy alakította, hogy a már meglévő épületeket megőrizte és azokat az új tervbe belefoglalva hozta létre az új kastélyt, és az egészet még négy sarok bástyával is ellátta. Az építkezést végül 1649-1656-ban, II. Rákóczi György fejedelemsége alatt fejezték be. A kastélyt méltatlan módon, 1885-ben egy kártyajátszmában az akkori tulajdonosa elveszítette. A kastélyban a római katolikus státusz mezőgazdasági iskolát rendezett be. Az államosítást követően is iskola működött benne. Forrás: Kovács András: Radnót kastély, Kolozsvár, Kriterion, 2013 (Erdélyi műemlékek, 47.)
Bővebben
Kutyfalvi Degenfeld-kastély
Kutyfalva első írásos említése a 14. századból származik. A birtok első ismert tulajdonosa a Pekry család volt. Pekry Lőrinc áttért a katolikus vallásra, és 1692 -ben grófi rangot kapott. A kuruc tábornok Pekry 1709-ben halt meg. A feleségét, Petrőczy Kata Szidóniát tartják az első magyar barokk költőnőnek. Pekry halála után, a következő majdnem száz évben a kutyfalvi birtokot nők örökölték: Pekryék leánya, Pekry Polixénia báró Daniel Istvánhoz ment feleségül. Ebből a házasságból született Daniel Polixenia. Báró Wesselényi Istvánnal kötött házassága révén a birtok az ő tulajdonába került. Lányuk, Mária feleségül ment gróf Teleki Ádámhoz, és a birtok a Teleki család tulajdonába került. Teleki Anna 1800-as házasságával Degenfeld Schonburg Miksa gróffal a birtok a Degenfeld család tulajdonába került, és Erdélyben a család egyik legrégebbi birtokának számít. A Degenfeld család azonban elsősorban Erdőszádán élt. Degenfeld Miksa halála után a kutyfalvi birtokot legidősebb fia, Ottó örökölte, aki Szirákon (Magyarország) élt. 1849 után Degenfeld Lajos, Ottó fiatalabb fia lett a kutyfalvi birtok örököse. A huszadik század elején Degenfeld Lajos elvégezett néhány korszerűsítési munkát, és 1907-ben két oldalsó szárnyat épített a régi (valószínűleg a 19. század elején épült) kastélyhoz. Ezután az ingatlant fiának, Kristófnak adta, aki a család kutyfalvi ágának alapítója lett. Az államosítás után a kastélyt városházaként, orvosi rendelőként és könyvtárként használták. A Degenfeld család 2010-ben visszaszerezte.Napjainkban a kastély kulturális központként működik. A kastélyban rendszeresen szerveznek vezetett sétákat, és a látogatók családtörténeti kiállításokat, a magyar barokk irodalom első képviselőjének, Petrőczy Kata Szidóniának szentelt kiállítást láthatnak vagy akár egy menekülőszobát is kipróbálhatnak. Az épület bérelhető: kitűnő helyszín konferenciák és különböző rendezvények tartására.Az épület hétvégénként látogatható előzetes telefonos vagy e-mailes bejelentkezéssel.Elérhetőség:Telefon: +40 720 416 784E-mail: procastellumdegenfeld@outlook.com
Bővebben
Pekry-Radák-kastély - Magyarózd
Az Ózdra érkező látogatókat elsőként a dombtetőn elhelyezkedő, reneszánsz stílusú Pekry-Radák kastély fogadja. A téglalap alakú, négy saroktornyos kastélyt barokk és gótikus elemek díszítik. Habár a kastélyt a barokk korszakban (1725 után) bővítették, jellegéből adódóan mégis megmaradt az eredeti, reneszánsz stílusa. Méreteit tekintve a kastély egy kétszintes, kisebb nagyobb helyiségekkel rendelkező épület (szintenként 13).
Bővebben
Haller-kastély - Marosugra
A falu és a birtok több tulajdonos váltás után 1610-ben, házasság révén került a Haller család tulajdonába és maradt is több mint 300 éven át. A kastély a 18. században nyerte el jelenlegi formáját, a régebbi udvarház felújtása nyomán. Az idők során különböző célokra használták (iskola, internátus, óvoda, falusi gyógyszertár), majd később, miután visszaszolgáltatták jogos tulajdonosainak, az örökösök eladták és egy magánvállalkozó kastélyszállóvá alakította át. Napjainkban étteremmel és wellness központtal ellátott kastélyszállóként működik.
Bővebben
Marosorbó - Hősök emlékműve
Marosorbón, a Marosvásárhelyről Kolozsvárra vezető út mentén a Maros-part közelében található a második világháború román hőseinek temetője. Azon 11 000 katonának az emlékére állították, akik 1944. szeptember 17. és október 5. között estek el az Észak-Erdély felszabadításáért vívott harcban. Hozzávetőlegesen 3 500 román hőst temettek el ezen a helyen, akik közül eddig 1 169 katonát sikerült a levéltárakban azonosítani. A temető közepén a helyiek kezdeményezésére impozáns emlékművet emeltek: masszív beton talapzatra 10 m magas emlékoszlopot emeltek. A talapzaton a következő felirat olvasható: "DICSŐSÉG AZON ROMÁN HŐSÖKNEK, AKIK ELESTEK A HAZA VÉDELMÉBEN".
Bővebben
Haller-kastély Kerelőszentpál
A Maros megyei Kerelőszentpálon található Haller-kastély romjai a gróf Haller Gábor által 1760-ban építtetett U alakú barokk épület maradványai. Az épület stílusa a gödöllői Grassalkovich-kastélyhoz hasonló. A kastélyt egykor hatalmas park vette körül, amelyben lugasok, kőtáblák és tavak is voltak. A boltíves termeket festmények, szobrok, Párizsból hozott tömörfa bútorok és Bécsben készült csillárok díszítették. A Haller család 1945-ig birtokolta az épületet, ekkor azonban a kommunista rezsim államosította. Ezt követően a kastélyt lakások, iskolák, majd később raktárként használták. Az épületet teljesen kirabolták: minden értékes tárgyat, beleértve a bútorokat, drága szőnyegeket és műtárgyakat eltávolították. A fa tárgyakat, beleértve a padlózatot is, tűzifának használták, a csempéket ellopták, a kályhákat megsemmisítették. A park olyan mértékben leromlott, hogy ma már nyomát sem lehet látni. A Haller család örökösei visszaszerezték az ősi kastélyt, majd a gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek adományozták.
Bővebben