Templomok
Erdőszentgyörgyi református templom
A gótikus stílusban épült, középkori eredetű református templom építésének ideje az 1200-as évek végére tehető. Az évszázadok folyamán a templom több változáson, felújításon ment keresztül, amíg a jelenlegi formáját elnyerte. Ilyen jelentős felújítás történt 1758 és 1760 között, amikor gróf Rhédey Zsigmondné báró Wesselényi Kata hozzájárulásával festett kazetták kerültek a hajó mennyezetére, valamint a régi kőtemplomot és tornyot kívül-belül megújították, szószéket és szószékkoronát helyeztek a templomba (mindkettő Sipos Dávid alkotása). Ugyanebben az időszakban ácsolták a templom magas fedélszerkezetét és a nyugati részén lévő karzatát, ekkor kerül a Wesselényi címer freskója a szentély mennyezetére. A templom főjavítása 1935-ben kezdődött abból az összegből, amelyet Victoria Mary, brit királyné nagyanyja emléke iránti kegyeletből ajándékozott. A templom alatt egy kripta található, amelyet 1614-ben a pestis járvány miatt befalaztak. Itt alussza örök álmát Erdőszentgyörgy leghíresebb személyisége, Rhédey Claudia, a württembergi herceg korán tragikusan elhunyt neje.
Bővebben
Ferences kolostor - Mikháza
A Szent István király oltalmába ajánlott templom nyugati homlokzatán olvasható évszám (1678) az építkezés befejezésének időpontját jelöli. A déli, Szent Ferenc-mellékoltár alatt szerzetesek és az egyházat támogató főúri családok kettős sírboltja található. A templomhajó falán és oszlopain jeles szerzetesek, a csicsókeresztúri Torma család, valamint a báró Bornemisza család emléktáblái láthatók. Oktatástörténeti szempontból jelentős, hogy a zárdában 1669-től több mint egy évszázadon át gimnázium, majd ennek Marosvásárhelyre történt áthelyezése után főelemi iskola működött.
Bővebben
Unitárius templom - Nyárádszentlászó
A zsindellyel borított és deszkakerítéssel övezett unitárius templom értékes műemlék. Az épületen a román kor és a gótika stílusjegyei egyaránt felfedezhetők. Legrégebbi része a keletre néző, törpe dongaboltozatos, köríves diadalívvel záródó szentély, keletre néző, befelé keskenyedő román kori ablakkal. Gótikus jellegű a nyugati bejárat kő ajtókerete és a sekrestyéből a torony földszinti terébe vezető ajtó. A festetlen deszkamennyezetű hajó a 15. század végi, 16. század eleji átépítés során nyerte el mai alakját. A torony is ebből az időből való. Eredetileg a hajó északi falfelületét a Szent László-legenda képsora díszítette, de ez a 18. század közepi nagyobb javítás és az új ablakok vágása miatt megsemmisült. A gótikus szentélyben 2009-2015 között erdélyi viszonylatban is különlegesen értékes falfestményeket tártak fel. Az eddig ismeretlen jelenet feltehetően egy keresztre feszítést ábrázolhat, technikája és stílusa eltér a szentély késő gótikus falképeitől, ezeknél korábbi. A Rómer Flóris Terv támogatásából elkészült a még nem rögzített, elvált vakolatfelületek injektálása, az elvált vakolatszélek visszaragasztása, szélezéssel való rögzítése, a kisebb hiányok, üregek tömítése és a festett felületek tisztítása. Megtörtént a porlékony festékréteg rögzítése, valamint az esztétikai helyreállítás is. A munkálatokat Kiss Lóránd restaurátor végezte. A négyszögletű alaprajzú, zömök torony egykori védelmi szerepére utal, hogy kívülről nincs bejárata. A torony alatti boltozatos teremben található az 1586-ban elhunyt Sigér Mátyás földesúr sírja. Idős helybeliek őrzik azt a hagyományt, mely szerint a torony alól alagút vezetett a Sónyaló dűlőbe. A berendezési tárgyak közül említést érdemel egy 1694-ből való pad, amelynek az eleje festve van, valamint az 1784-ben Simén Judith által készíttetett szószékkorona és az úrasztala. Az orgona 1841-ben készült Sárosi Klára adományából. A templomhajó cseréppel, a szentély és a torony zsindellyel van fedve. A 450 kg-os nagyharangot 1498-ban öntötték, a 120 kg-os kisharangot Adorjáni Mózesné adományozta az egyházközségnek 1925-ben.
Bővebben
Szászbogácsi erődtemplom
Szászbogács településen, melyet 1351-ben említenek először, egy 15. századi erődítmény található, falain belül pedig 1420-ban épített templom áll. A bástyafalnak három védőtornya és egy kaputornya van, amely védelmet biztosított a törökökkel, tatárokkal és kurdokkal szemben. A templom egy régi bazilika helyén épült, mérete és díszítése lenyűgöző. A keleti és nyugati szárnyakat értékes szobrok díszítik, melyeket Erdély legszebb kőműves munkái között tartanak számon. Az északi falon az Apokalipszist ábrázoló régi falfestmények töredékei maradtak fenn, a Johannes Reychmuth által 1533-ban kivitelezett kóruskarzat pedig a legértékesebbek közé tartozik Erdélyben. A híres Samuel Metz által 1804-ben épített orgona mellett lenyűgözőek a mennyezetből kiemelkedő, a karzat fölött őrködő, megkopott groteszk figurák is. Szászbogács településen még mindig állnak régi, 1773-ból származó lakóépületek.
Bővebben
Berekeresztúr – református templom
A Kis-Nyárád völgyében, Berekeresztúr település dombján áll a Szent Keresztnek szentelt, jelentős történelmi értékkel bíró templom amely 1385-ben épült, gótikus és román elemeket egyaránt megőrizve. Orbán Balázs erdélyi néprajzkutató szerint a templom 15 mázsás (0,75 tonna) nagyharangja a legszebb hangzású az egész térségben. A 2001-es restaurálás során a 18. században átépített templomhajóban freskókat találtak, a torony második emeletén pedig négy rovásírásos töredéket. A templom alatti kriptát 1621-ben építették, és a szentély festett falain még most is láthatóak egy 16. századi valódi krónika töredékei, a térségre jellemző fontos eseményekkel, mint például a sáskajárás, Izabella királyné utazása, az erdélyi pestisjárvány és Szigetvár eleste
Bővebben
Nyárádszentimre - gótikus református templom
Nyárádszentimre gótikus templomát feltehetően a 13. században idetelepült lakosok építették Szent Imre herceg tiszteletére. Az emlékmű a falu fölé magasodó kis dombon található. A 16. századi reformáció idején a templom belsejét átalakították, és a gyülekezet református vallású lett. A mennyezetet borító díszes kazetták az 1900-as évek elején eltűntek a templomból, akárcsak a szentély csillagboltozata. A díszes szószékkorona 1758-ból származik, míg az úrasztala fadíszeit és a feliratos márványtáblát Megyesi Lajos költő, lelkész és felesége adományozta 1804-ben. A veszteségek ellenére a templom megőrizte jellegzetes gótikus vonásait: a templomablakokat, a támpilléreket, a bejáratot, stb. A falakat freskók díszítették, de ezek nagy részét az évszázados korrózió és az többszöri mészrétegek elpusztították, azonban sikerült restaurálni két freskótöredéket, melyek Jézus keresztre feszítését ábrázolják. A faszerkeztű templomtorony a 19. században épült és mindmáig nagyon jó állapotban van.
Bővebben