Unitárius templom - Nyárádszentlászó
Általános leírás
A Közép-Nyárád mente értékőrző települése a közigazgatásilag Nyárádgálfalva községhez tartozó Nyárádszentlászló. Árpád-házi Szent László királyunkra utaló neve Sancto Ladislao alakban már az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel. Az 1968-as megyésítéskor a nevét megszüntették, de 2003-ban a lakosság népszavazással kérte az ősi településnév visszaállítását. Azóta mindkét faluszélen kétnyelvű helységnévtábla áll. A belterület Felszegre vagy Nagyút mellékére, Felszegre, Piac térre és az egykori Mikó-gazdaságban dolgozók részére épült Tisztviselőtelepre tagolódik. Észak-dél irányban a Nyomát-pataka szeli át a falut. Az itt található templomdomb nemcsak építészeti, hanem botanikai szempontból is különleges hely, hiszen a cinteremben Erdély egyik legöregebb cserkőrisfájának csonkja dacol az idővel, korát 350-400 évesre becsülik. Faóriásokká nőtt az a két hárs is, amit a magyar honfoglalás (896) ezeréves évfordulója alkalmából ültettek a templomkertbe.
A zsindellyel borított és deszkakerítéssel övezett unitárius templom értékes műemlék. Az épületen a román kor és a gótika stílusjegyei egyaránt felfedezhetők. Legrégebbi része a keletre néző, törpe dongaboltozatos, köríves diadalívvel záródó szentély, keletre néző, befelé keskenyedő román kori ablakkal. Gótikus jellegű a nyugati bejárat kő ajtókerete és a sekrestyéből a torony földszinti terébe vezető ajtó. A festetlen deszkamennyezetű hajó a 15. század végi, 16. század eleji átépítés során nyerte el mai alakját. A torony is ebből az időből való. Eredetileg a hajó északi falfelületét a Szent László-legenda képsora díszítette, de ez a 18. század közepi nagyobb javítás és az új ablakok vágása miatt megsemmisült. A gótikus szentélyben 2009-2015 között erdélyi viszonylatban is különlegesen értékes falfestményeket tártak fel. Az eddig ismeretlen jelenet feltehetően egy keresztre feszítést ábrázolhat, technikája és stílusa eltér a szentély késő gótikus falképeitől, ezeknél korábbi. A Rómer Flóris Terv támogatásából elkészült a még nem rögzített, elvált vakolatfelületek injektálása, az elvált vakolatszélek visszaragasztása, szélezéssel való rögzítése, a kisebb hiányok, üregek tömítése és a festett felületek tisztítása. Megtörtént a porlékony festékréteg rögzítése, valamint az esztétikai helyreállítás is. A munkálatokat Kiss Lóránd restaurátor végezte. A négyszögletű alaprajzú, zömök torony egykori védelmi szerepére utal, hogy kívülről nincs bejárata. A torony alatti boltozatos teremben található az 1586-ban elhunyt Sigér Mátyás földesúr sírja. Idős helybeliek őrzik azt a hagyományt, mely szerint a torony alól alagút vezetett a Sónyaló dűlőbe. A berendezési tárgyak közül említést érdemel egy 1694-ből való pad, amelynek az eleje festve van, valamint az 1784-ben Simén Judith által készíttetett szószékkorona és az úrasztala. Az orgona 1841-ben készült Sárosi Klára adományából. A templomhajó cseréppel, a szentély és a torony zsindellyel van fedve. A 450 kg-os nagyharangot 1498-ban öntötték, a 120 kg-os kisharangot Adorjáni Mózesné adományozta az egyházközségnek 1925-ben.
Virtuális séta - mintha ott lennél
