A Maros megyei székely kapuk

Maros megye székelyföldi részén nagyméretű, faragott, illetve festett fakapuk láthatók – ezek az itt élő magyarság fontos kulturális örökségét képezik. A legrégebbi székelykapu Mikházán épült 1673-ban, az egykori ferences kolostor bejárata. Ezt, az idők múlásával újabb kapu váltotta fel. A magyar néprajzi szakirodalom a székelykapukat olyan fából készült, három függőleges oszlopból álló kapukként határozza meg, amelyeket felül egy zsindellyel fedett vízszintes gerenda köt össze. Az oszlopok két kaput fognak közre, a kisebbik kapu az emberek által bejárat, a nagyobbik pedig a szekerek részére lett kialakítva. A XVII. századtól kezdődően a kapuk felett galambdúc kialakítása is jellemző. A kapuk díszítésére használt faragott motívumok nem véletlenszerüek, a ház védelmét szolgálják. A leggyakoribb motívumok a virágok (különösen a tulipán), a madarak, a nap, a hold és a csillagok, valamint az élet faja. Az elmúlt években a székelykapu státuszszimbólummá vált a magyar közösségekben, idén októberben pedig a híres lángossal együtt felkerült a Hungarikumok listájára, ami jelzi különleges nemzeti értékét.