Metaxa

Vannak, akik nem érzik a különbséget a jó és a rossz között. Úgy is mondhatnám, hogy nincs lelkiismeretük. Hogy mi a rossz? Például kihasználni valakit. Apró figyelmességekkel beférk?zni valaki bizalmába, elnyerni a tetszését, meghódítani, belebújni a b?rébe, belopni magad a szívébe, magadévá tenni, leigázni, kifosztani, kifacsarni; majd mikor már elvesztette saját magát; mikor már érted kel fel reggel, és hozzád imádkozik esténként; mikor a gondolatait a te agyad szüli, és vacog, ha nem melegedhet a szemed fényénél, egyszer?en kilökni magadból, mint idegen testet a b?r. Takarodj, itt rád szükség nincs tovább! Az ilyen kitaszítottat látva az embernek sírni támad kedve.
Sokat gondolkoztam rajtad, és arra jöttem rá, hogy te nem ilyen ember vagy. Te meg tudod különböztetni a jót a rossztól. De akkor valami nem világos nekem. Tudsz nekem segíteni, hogy én is értsem, miért csináltad?

GARACZI LÁSZLÓ (1956-) 2006-ban kiadott MetaXa című regényének első változata 2000-ben az Origo és a Magvető Kiadó online irodalmi pályázatán megosztott első díjat nyert. Főhőse: művészlélek, aki mindamellett, hogy két nő szerelme közt őrlődik, nem csupán az érzelmek világában, de általában véve a világban sem leli saját helyét. Jelenkorunk visszásságaitól elfordulni igyekvő, de azt úton-útfélen, akarva-akaratlanul megtapasztaló karaktere már-már önmagát emészti fel. Garaczi műve az emberi belátás és a lélek megzabolázhatatlan kívánalmainak kibékíthetetlenségét, mindenkori esendőségünk tapasztalatát mutatja fel, húsbavágó iróniával. A regényből készült előadás ősbemutatónak számít, hiszen a színpadi változatot kifejezetten a Tompa Miklós Társulat produkciójához készítette a rendező, Fehér Balázs Benő.